Ha már lúd, legyen kövér!
– ennek jegyében dönthetett az Orbán-kormány arról, hogy ha a gazdaság ínséges állapota miatt kénytelenek ráfanyalodni az EU-s hitelre, akkor a lehető legnagyobb összeget hívják le. Az Európa felfegyverzésére meghirdetett 150 milliárd eurós, SAFE néven ismertté vált uniós hitelkeretnek Magyarország több mint a 10 százalékát, 16,2 milliárd eurót hívna le.
Ez óriási pénz. A kormány nominálisan is a harmadik legmagasabb összegre nevez be, az ország gazdasági teljesítőképességéhez képest pedig arányaiban a legnagyobb szeletet kéri a tortából.
A pénz a 2024-es magyar GDP több mint 7 százaléka, melyből a védelmi kiadásokat három és fél évig lehet finanszírozni az előző évek ráfordításához hasonló összegben. Ha a 27 tagállam közt a gazdaságuk méretének arányában osztották volna szét a pénzt, akkor körülbelül 2,5 milliárd euró jutott volna Magyarországnak. Az eddigi magyar haderőfejlesztés tételei eltörpülnek emellett. A legtöbb beszerzés ugyan nem nyilvános, de például a legnagyobb ívű projekt, a 218 darab Lynx páncélos beszerzése akkori áron 2-3 milliárd euróba került. Ez azt jelenti, hogy a Magyarországnak szánt uniós hitelből ezt a vásárlást több mint hatszor le lehetne még bonyolítani.
A katonai gigahitel közel sem váratlan, ám a mértéke meglepő azok után, hogy korábban a magyar kormány következetesen elutasította az uniós hitelfelvétel gondolatát. Ez tökéletesen illett a Fidesz narratívájába, melynek sokáig visszatérő eleme volt, hogy a háborúpárti Brüsszel eladósítja Magyarországot és az uniót Ukrajna miatt. Noha a részvétel sosem volt kötelező, Magyarország egyedüliként nem szavazta meg a programot Brüsszelben, majd az Országgyűlésen is átnyomtak egy nem kötelező érvényű politikai nyilatkozatot, mely deklarálja: a védelmi képességek fejlesztése nemzeti hatáskör. Különösen nehéz dolga lehetett a fogalmazónak, hiszen a szöveg emellett azt is kijelenti, hogy egyetért az európai fegyverkezéssel, és felszólít, hogy a „kapcsolódó nemzeti finanszírozási igények biztosításához az Európai Unió is járuljon hozzá”, de úgy, hogy ez nem keletkeztet közös hitelt, amit a rossz tapasztalatok miatt „elvi alapon” elutasít.
