2025 februárjában javasolta az Európai Bizottság a SAFE (Security Action for Europe) nevű programot, amelyről rendkívül gyorsan, pár hónap alatt döntöttek a tagállamok, és most már a megvalósítás szakaszába lépett a kezdeményezés.
A SAFE hosszú távú, alacsony költségű hiteleket fog nyújtani, hogy segítse a tagállamokat a sürgősen szükséges védelmi felszerelések beszerzésében. A SAFE azt is lehetővé teszi az EU számára, hogy továbbra is támogassa Ukrajnát azáltal, hogy védelmi iparát kezdettől fogva bevonja ennek a pénznek a felhasználásába. A program 10 éves türelmi időt tartalmaz a hiteltörlesztésre, a versenyképes kamatlábakra és a harmadik országokkal kötendő kétoldalú megállapodások lehetőségeire a jogosultság bővítése érdekében.
A hatás maximalizálása és a széttöredezettség csökkentése érdekében a projektek közös beszerzésen alapulnak, amelyben legalább egy, a SAFE programban részesülő tagállam és egy másik tagállam, valamint Ukrajna és az EGT-EFTA-országok vesznek részt. A “jelenlegi geopolitikai realitások fényében” azonban a SAFE ideiglenesen támogatni fogja az egyes tagállamok beszerzéseit is, hogy biztosítsa a kritikus eszközök időben történő leszállítását.
Mostantól szorosan együtt fogunk működni a tagállamokkal annak biztosítása érdekében, hogy ezt a finanszírozást az interoperabilitás javítására, az európai védelmi ipari bázis fejlesztésére és kollektív védelmi képességeink megerősítésére használják fel
– fogalmazott Andrius Kubilius, a védelemért és az űrpolitikáért felelős biztos. A beszerzéseknek alapvetően két kategóriájuk van. Az elsőbe tartoznak a lőszerek és rakéták, tüzérségi rendszerek, beleértve a mélyreható precíziós csapásmérő képességeket, szárazföldi harci képességek és azok támogató rendszerei, beleértve a katonai felszerelést és a gyalogsági fegyvereket, kis drónok és kapcsolódó drónellenes rendszerek, a kritikus infrastruktúra védelme, kiberbiztonság, katonai mobilitás. A második kategória elemei légi és rakétavédelmi rendszerek, tengeri felszíni és víz alatti képességek, kis méretű drónoktól eltérő drónok és kapcsolódó drónellenes rendszerek, stratégiai eszközök, mint például, de nem kizárólagosan, stratégiai légi szállítás, levegő-levegő utántöltés, C4ISTAR rendszerek, valamint űreszközök és -szolgáltatások, űreszközök védelme, mesterséges intelligencia és elektronikus hadviselés.
Az elsődleges jelentkezéseket július végén zárta le az Európai Bizottság, akkor nem hoztak nyilvánosságra összegeket, azonban Nagy Márton gazdasági miniszter elárulta, hogy Magyarország mintegy 20 milliárd euróra tart igényt. Végül ennél kisebb összegre, 16,2 milliárd euróra vált jogosulttá a magyar védelmi ipar. A csökkenés oka az lehet, hogy a júliusi 18 helyett immár 19 tagállam jelentett be igényt. A legtöbbet a lengyelek kérték, 43,7 milliárd eurót, őket követik a románok 16,8 milliárd euróval, majd pedig Franciaország és Magyarország következik egyaránt 16,2 milliárdot euróval.
A magyar kormány korábban mindenféle közös uniós hitelfelvételt elutasított, erre a forrásra mégis jelentkezett az Orbán-kabinet. Az illetékes biztos szerint ez csak egyet jelenthet.
Ha egy tagállam ma védelemre kér kölcsön pénzt, akkor az azt jelenti, hogy tisztában van a fenyegetéssel. És ma csak egy fenyegetés van, ami az EU-t éri
– jelentette ki Kubilius, aki ez alatt az Oroszország jelentette fenyegetést értette.
