Putyin nyerte az alaszkai menetet, győzelmének értéke hétfő éjjel derül ki Washingtonban

Tizenkét szektorból jelentettek komolyabb harcokat Ukrajnából két nappal az azonnali tűzszünet érdekében összehozott alaszkai csúcs után. Oroszország tehát folytatja lassú, emberben és eszközben is súlyos áldozatokat követelő ukrajnai előrenyomulását, ám az agresszornak egyelőre semmi esélye arra, hogy katonai eszközökkel kényszerítse ki Kijev kapitulációját, vagy hogy a belátható időn belül elfoglalja a még ukrán ellenőrzés alatt álló, erődítményekké alakított luhanszki és donyecki iparvárosokat.

A diplomáciai fronton azonban Moszkva valóságos áttörést ért el. A múlt heti alaszkai amerikai-orosz csúcs Vlagyimir Putyin győzelmét hozta. A legfontosabb orosz siker az, hogy Trumpot a háromórás alaszkai csúcson ismét sikerült a Kreml oldalára húzni, vagyis elhitetni, hogy a béke Ukrajnán múlik, csak el kell fogadnia az oroszok jogos igényeit, valamint orvosolni kell a „problémák gyökerét”. A Fehér Ház ura – péntek óta – nem lát kivetnivalót abban, hogy az ukrán alkotmánnyal ellentétesen Kijev feladja területeinek egy részét. Ez nem csak a jelenleg megszállt területek jelentős részét érinti, ami már önmagában Ukrajna egyötöde, de részben olyan régiókat is, amelyeket az ukránok kontrollálnak, és amelyeken életbevágó védelmi vonalaik húzódnak.

Trump „területcseréről” beszél, de az oroszok alig adnának számottevő területeket vissza Harkiv és Szumi megyékből – ezek ráadásul a nemzetközi jog szerint eleve Ukrajnához tartoznak. Moszkva a kiszivárgott hírek szerint a Krím elcsatolásának elismerését várná, valamint a Donyec-medence, vagyis Luhanszk és Donyeck egészének átadását (másutt a front befagyasztását). És Putyin úgy képzeli, hogy a kivonulás a béketárgyalások előfeltétele, így aztán az amerikai elnök is ennek szellemében sürgeti a területek feladását. Pedig az alaszkai csúcs előtt két nappal Mark Rutte NATO-főtitkár még azzal magyarázta Trumpnak, miért elfogadhatatlan ez az orosz követelés, hogy az érintett területek feladásával olyan helyzetbe kerülnének a Kreml seregei, hogy kvázi autópályán indulhatnak tovább Kijev felé. A putyini béke része lenne, hogy Ukrajna nem lehet a NATO tagja, cserében Moszkva ígéretet tenne, hogy nem támad újra nyugati szomszédjára, ahogy más európai államra sem.