Kiszámíthatatlan ugyan Donald Trump amerikai elnök viselkedése, az azonban egyértelmű, hogy némi íve mégiscsak van a washingtoni politikának. Trump ugyanis néhány hónappal ezelőtt egyértelműen Vlagyimir Putyin orosz államfő csodálójának tűnt, amit azzal is bizonyított, hogy gyakorlatilag az összes, Ukrajnának címzett orosz követelést elfogadta, így a Krím és egyéb ukrajnai területek orosz kézre juttatását, illetve az ukrán NATO-tagság kizárását. Akkor Volodimir Zelenszkij ukrán elnök legfeljebb mint “ütőlapok nélküli lúzer” kerülhetett szóba.
Most viszont úgy tűnik, Trump megértette, hogy Putyin tényleg a bolondját járatta vele, s ezért talán komolyan gondolja, hogy újabb szankciókkal igyekszik rákényszeríteni Moszkvát a tűzszünet elfogadására. Jelenleg az szerepel napirenden, hogy Trump csalódott Putyinban, aki mindenképpen folytatni akarja Ukrajna elleni háborúját. “Ha nincs változás, életbe léptetjük a szankciót. Nem tudom, hatni fog-e ez Oroszországra, mert úgy tűnik Putyin mindenképpen folytatni akarja a háborút” – mondta legutóbbi nyilatkozatában az elnök.
Ha pedig meghozza az eddigi legsúlyosabb büntetőintézkedéseket, azaz 100 százalékos vámmal sújtja az orosz kőolajat vásárló államokat, azzal sok országot – köztük Magyarországot is – súlyos helyzetbe taszítja és felborítja a nemzetközi kereskedelem és az olajpiac viszonylagos stabilitását is.
A másodlagos szankció ugyanis azt jelenti, hogy az USA százszázalékos teherrel bünteti az érintett országok amerikai exportját ez pedig azt hozná magával, hogy az export az egyik pillanatról a másikra lefagy, egy ekkora vámot ugyanis nem lehet kigazdálkodni.
Megrendülne az olajpiac is. Ha a vásárlók – leginkább India és Kína – nemet mondanak az orosz energiahordozókra, az azonnali hiányt okozna. A Nemzetközi Energiaügynökség adatai szerint Oroszország júniusban naponta 4,68 millió hordónyi nyersolajat adott el külföldön, ami a világpiaci kereslet 4,5 százalékát jelenti. Emellett az oroszok még napi 2,5 millió hordónyi feldolgozott olajipari termeket is piacra dobnak. Az amerikai szankció súlyos csapás lenne: az olaj- és gázexportból származó bevétel teszi ki a büdzsé mintegy kétötödét.
Bár a piaci elemzők szerint Trump nem fogja életbe léptetni teljes egészében a szankciót, a fenyegetés olyan súlyos, hogy a piac mégis megkezdte a felkészülést. Az olajár lassan megindult felfelé, többen próbálkoznak a készletek növelésével is.
Hosszabb távon egyébként jórészt kiváltható lenne az orosz olaj. A becslések szerint idén csupán napi 700 ezer hordóval nő a világ kőolajigénye, míg a kínálat legalább napi 2,2 millió hordóval emelkedik. Emellett a közel-keleti olajmonarchiák 3,8 millió hordónyi tartalék kitermelési kapacitással rendelkeznek, amit kilencven napon belül termelésbe tudnak állítani.
Oroszország egyelőre hivatalosan nem reagált a szankciók előrehozatalára, viszont megszólalt az ügyeletes héja, Dmitrij Medvegyev: az orosz biztonsági tanács alelnöke – egykori állam- és kormányfő – azt írta, hogy Oroszország nem Irán és nem Izrael, és ha az USA szankciókat vezet be Moszkva ellen, azzal csak közelebb hozza az USA és Oroszország közvetlen háborúját.
