Sokszor alkalmazta már a Fidesz az ellenségképzés módszerét: védték már a magyarokat migránsoktól, Sorostól, háborútól, gyerekeket nemváltásra rábíró aktivistáktól vagy civilnek látszó külföldi ügynököktől is. Ebbe a sorba illik Mikecz Dániel politikai elemző szerint az antifa is, amelyet a napokban terrorszervezetté nyilvánított a kormány. Nehezen értelmezhető a lépés, hiszen – miként arra Mikecz is felhívta a figyelmet – maga az antifa, a zászló, a szimbólumrendszer egy globális brand, s bár létezik Magyarországon antifa szervezet, az nem egy bejegyzett egyesület. Szerinte itthon, elsősorban az állampárti múlt miatt, nem is jellemző a baloldali radikalizmus. Amerikában, Nyugat-Európában és különösen Dél-Európában sokkal erősebb a szélsőséges baloldali szervezetek társadalmi támogatottsága. „Ezért is lehet, hogy akik a 2023-as támadást elkövették, nem magyar aktivisták voltak” – utalt arra, hogy két évvel ezelőtt egy külföldi antifasiszta csoport három tagja a becsület napja nevű neonáci gyűlés idején Budapestre utazott, hogy megtámadják a résztvevőket, s öt alkalommal összesen kilenc, ruházata alapján kiválasztott embert vertek össze. Mikecz szerint Magyarországon eleve nincs nagy múltja a politikai erőszaknak, az utolsó ilyen emlékezetes esetek 2006–2007 környékén történtek – ezeket pedig pont szélsőjobboldali aktivisták követték el.
A miniszterelnök már korábban jelezte, hogy terveik között szerepel az antifa terrorszervezetté minősítése. Világossá tette, hogy amerikai mintára lépne: az amerikai elnök Charlie Kirk trumpista influenszer meggyilkolása után jelentette be, hogy az antifát terrorszervezetként tartanák számon az Egyesült Államokban. A magyar kormányfő kifakadt, hogy „a gyűlölet világszerte újra beette magát a politikába, nyomában verbális agresszió, fizikai erőszak és merényletek járnak”. Majd pedig az antifa terrorszervezetté minősítését indokolva összemosott egymással össze nem függő közelmúltbeli hazai eseményeket.
Posztjában azt írta: „A gyűlölet és az erőszak itt kopogtat az ajtónkon. Ott van a koncerteken, ahol kivégzést imitálnak. Ott van a templom kapujában, ahol egy idős szerzetest fenyegetnek. Ott van a politikai gyűléseken, ahol egy felelőtlen alak fegyverrel jelenik meg. És ott van az utcákon, ahol szélsőbaloldali aktivisták ártatlan embereket vernek meg.”
Bár az nem derül ki, hogy mindezeknek mi közük az antifához, ez már nem is számított, hiszen közben megjelent a közlönyben a terrorizmus elleni küzdelem érdekében egyes személyekkel és szervezetekkel szembeni fellépés veszélyhelyzeti szabályairól szóló kormányrendelet. Ebben több külföldi támadásra hivatkoznak, s a 2023-as hazai esetre is kitérnek. A rendelethez készült egy „nemzeti lista”, amelyre – miként Orbán fogalmazott – a terrorszervezetek kerülnek. A lista eddig meglehetősen kurta: az „Antifa” csoportosulás és a Hammerbande / Antifa Ost szerepel rajta.
