Magyarországra a diplomáciai kapcsolatok 1921-es felvételétől főleg karrierdiplomaták érkeztek az USA-ból, ám a trend négy évtizede megfordult. Nicolas Salgo (1983–1986) magyar származása mellett annak köszönhette kinevezését, hogy Ronald Reagan 1980-as kampányában félmillió dollárt szedett össze a republikánusoknak. Üzletemberi vénáját nem hazudtolta meg, nyomott árú BÁV-aukciókon szerezte magyar műkincsgyűjteményét, amit 2005-ös halála után családja a New Jersey állambeli Rutgers Egyetemnek ajándékozott.
A karrierdiplomataként érkezett Mark Palmer (1986–1990) a rendszerváltás idején vállalt aktív, sokak szerint ellentmondásos szerepet. Később Ronald Lauderrel megalapította a Central European Media Enterprises médiacéget, és üzleti kalandozásai miatt nem vált valóra moszkvai nagyköveti álma, eltanácsolták a diplomáciai szolgálatból.

Az eddigi utolsó karrierdiplomata, a magyar nyelvvel nehezen birkózó Charles Thomas (1990–1994) nem sok nyomot hagyott. Az őt követő Donald Blinken (1994–1997) magyar származású feleségét hozhatta rövid időre haza a demokraták érdekében végzett pénzgyűjtés jutalmaként, és a legtöbbet bírált misszióvezetőként távozott. A fia, Antony Blinken 2021–2025 között külügyminiszter volt Joe Biden kormányában. Az üzleti életből érkezett Budapestre Peter Tufo (1997–2001), aki a posztot állítólag ugródeszkának tekintette New York állam kormányzóságához – de nem járt sikerrel.
Nancy Goodman Brinker (2001–2003) a politikai kinevezettek két csoportját egyesítette. Szorgosan gyűjtött George W. Bush kampányaira, és a First Lady, Laura Bush barátnője is volt. Magyarországról értékes műgyűjteménnyel – főleg kortárs alkotásokkal – utazott haza, és 2007-ben Bush fehér házi protokollfőnöke lett. Barack Obama az USA legmagasabb polgári kitüntetését, az Elnöki Szabadság Érdemérmet adta át neki a mellrák megelőzéséért folytatott kampányáért.

George H. Walker (2003–2006) St. Louis-i üzletembert az idősebb George Bush unokatestvéreként családi szálak fűzték az elnökhöz, és Magyarország lelkes híveként tért haza.
Magánéleti szálak indokolták April Foley (2006–2009) kinevezését is, egyetemi tanulmányai idején rövid időn át az ifjabb Bush barátnője volt, de dolgozott a PepsiCo üdítőital-gyártó cég menedzsereként és az amerikai Ex-Imbank alelnökeként. Magyarországról – állítólag a kormánnyal ápolt fagyosabb viszonya miatt, elődjei többségével ellentétben – annak ellenére kormánykitüntetés nélkül távozott, hogy hivatali idejére esett a vízummentesség kongresszusi megadása.

Eleni Tsakopoulos Kounalakis (2010–2013) üzletasszony volt, aki a görög polgárháború elől Amerikába menekült apja kaliforniai építőipari vállalkozásában dolgozott. A 2008-as elnökválasztási kampányban előbb Hillary Clinton, majd a demokrata jelöltséget vele szemben megszerző Barack Obama számára gyűjtött pénzt. Hazatérve emlékiratban (Nagykövet asszony) osztotta meg budapesti élményeit, amelyek rögtön azzal kezdődtek, hogy röviddel a korszakváltást jelentő 2010-es választás előtt foglalta el az állomáshelyét. Jelenleg Kalifornia kormányzóhelyettese, aki már 2023-ban bejelentette, hogy 2026-ban indul a kormányzói posztért, de az idén augusztusban erről a szándékáról letett, s az állam kincstárnoki pozícióját célozta meg.

Colleen Bell (2015–2017) a 2012-es kampányban volt Obama és a demokraták pénzgyűjtője, a tévés producer férjével, Bradley Phillip Bell-lel együtt. A szenátusi meghallgatásán a republikánus John McCain megkérdőjelezte a felkészültségét, de jóváhagyták a kinevezését. A magyar kormány másfél évi interregnum és a 2014-es kitiltási botrány után megkönnyebbülten és rendkívül szívélyesen fogadta Bellt.

David Cornstein (2018–2020) anyai nagyanyja magyar volt, de a családi örökség mellett azért is szeretett volna Budapestre jönni, mert 2013-ban, az akkori magánemberi látogatásán jót kávézott Orbán Viktorral. Ékszerüzletekkel szerezte a vagyonát, és 1994-ben George Pataki sikeres kormányzói kampányát támogatta New York államban – akárcsak Donald Trump mostani nagykövetjelöltje, Benjamin Landa.

Palmer óta nem tapasztalt aktivitással vállalt szerepet a magyar politikában David Pressman (2022–2025), aki ugyan röviddel az érkezése után Szijjártó Péter külügyminiszterrel ebédelt, de Orbán Viktor egyszer sem fogadta. A kormánysajtó hevesen bírálta és Présembernek nevezte a korábban az amerikai ENSZ-nagykövet helyetteseként is dolgozott emberjogi ügyvédet, aki felvette a kesztyűt.

A távozása után az ideiglenes ügyvivőként a nagykövetséget irányító Robert Palladino „lecsavarta” a kritikát, s jó viszonyt alakított ki a kormánnyal.
Nyitókép: Mark Palmer piros csokornyakkendőben a Kossuth Lajos téren 1989. október 23-án, a köztársaság kikiáltásának idején. Fotó: Szinnay Gábor/Fortepan