Termőre vált a konnektivitás Orbán Viktor számára. Pár nappal az egyiptomi Sarm es-Sejkben tartott közel-keleti békeceremónia után Donald Trump bejelentette: Budapesten fog találkozni Vlagyimiri Putyin orosz államfővel, hogy az ukrajnai háború lezárásáról tárgyaljanak.
Az amerikai elnök ráérezhetett a nemzetközi egyezmények ízére. Szerinte a palesztin–izraeli fegyvernyugvás olyan béke, amit háromezer éve nem sikerült senki másnak tető alá hoznia (szerinte a konfliktus ezer évvel Krisztus és bő 1500 évvel Mohamed születése előtt kezdődött). Sikerének fényét két tucat ország állam- vagy kormányfőjének statisztálása emelte az ünnepélyes egyiptomi aláírásnál. Köztük volt a Trump által fantasztikus fickónak nevezett Orbán is, bár ahogy az elnök hozzátette, tudja, hogy a minősítéssel sokan nem értenek egyet.
De Putyin éppenséggel igen. Amennyire hinni lehet a Fehér Házból kiszivárgó híreknek, szorult helyzetében az orosz elnök dobta be immár másodszor, hogy személyesen beszéljék meg Trumppal a békekötés lehetőségét, és ahogy augusztusban, most is Budapestet javasolta helyszínnek.
Az amerikai elnök először még Alaszka mellett döntött, de most belement a Duna-parti találkozóba.
A Financial Times hétvégi feltárása szerint az augusztus 15-én megrendezett első elnöki csúcstalálkozó jelentősebb fordulatot hozott, mint azt akkor látni lehetett. Trumpot ugyanis felbosszantotta Putyin végtelenre nyújtott történelemórája, amiből a házigazda leszűrte orosz vendégének kompromisszumképtelenségét, pedig az amerikai fél akkor és ott nyitott lett volna arra, hogy fájdalmas engedményekre kényszerítse az ukránokat. Egyes elemzők szerint az orosz elnök elmérte, milyen egyszeri lehetőség nyílt meg előtte, és veszni hagyta a pillanatot.
Zelenszkij bizonyos mértékig fordított utat jár be Trumpnál, mint ősellensége. Február 28-án az ukrán elnököt még kidobták a Fehér Házból, miután az Ovális Irodában fejmosást kapott a hála hiánya és a tiszteletlen öltözködés miatt. Azóta ötször találkoztak személyesen, és az idő múlásával egyre nőtt az ukrán államfő respektje Trump szemében. Néhány hete már ott tartott az amerikai elnök, hogy az orosz gazdaság valójában csak papírtigris, az ukránok pedig idővel az összes megszállt területüket vissza tudnák foglalni, sőt akár tovább is masírozhatnak.
Zelenszkij egyszerű taktikát választott. Azt ismételgette, hogy ahogy Trump bölcsességéből a maximális katonai nyomás hozta el a Hamász kvázi kapitulációját és az izraeli túszok szabadon bocsátását, úgy az Oroszországba mélyen berepülő amerikai Tomahawk rakéták jelentette fenyegetés tudja érdemi tárgyalásokra kényszeríteni Putyint. Trump tehát akkor ismételheti meg a Zelenszkij által minden mondatban kétszer megdicsért közel-keleti békét Ukrajnában is, ha engedélyezi a fegyvereladást (Joe Biden lelépése óta a hadi beszerzéseket valamilyen konstrukcióban már rendre Európa finanszírozza).
Múlt péntek lett volna a Tomahawkok bevetéséről szóló döntés napja, amikor az ukrán elnök ismét Washingtonban vendégeskedett. Egy nappal korábban jött Putyin hívása, amellyel (egy időre) visszaterelte Trumpot az oroszhoz húzó álláspontra. Ez a háttere annak az üdvrivalgásnak, amivel Orbán fogadta a budapesti találkozó hírét.
