1. Általános forgalmi adó
Az általános forgalmi adó (áfa) területén több változást is tartalmaz a törvényjavaslat.
Csoportos áfaalanyiság
Ha a csoportképviselő jogállása megszűnik, a tagoknak 15 napon belül kell új képviselőt kijelölniük. Ennek hiányában az adóhatóság automatikusan a legnagyobb adóteljesítményű tagot nevezi ki, megszüntetve a korábbi bizonytalanságot és elhúzódó eljárásokat. A képviselő ilyen minősége megszűnik abban az esetben is, ha a képviselő felszámolási eljárás vagy kényszertörlési eljárás alá kerül.
Ez a változás – elfogadása esetén – különösen azokat a vállalatokat érinti majd, amelyek csoportos áfaalanyként működnek – ezáltal stabilabb, kiszámíthatóbb működést tesz lehetővé számukra.
Számla-adatszolgáltatás
A számla-adatszolgáltatás területén a számla adatainak forintra kerekítését vezetnék be, amelyet egységes formátumban kell majd szolgáltatni, ami mellett részletesebb adatokat kell majd megadni például a levont adó (adott esetben az arányosítással levont adó) összegére vonatkozóan.
Ez a rendelkezés – bár kétségkívül némileg több adat szolgáltatását írja elő – egyértelműbb adatszolgáltatást jelenthet, csökkentve a hibaforrások és ezzel együtt az adóhatósági ellenőrzések valószínűségét.
Bevallási gyakoriság
Pontosításra került az a feltételrendszer, mely mellett az adózók a rájuk vonatkozónál gyakoribb, negyedéves vagy havi áfabevallást tudnak alkalmazni. Ez főként azokat a vállalkozásokat érinti, amelyek beszerzéseit terhelő levonható előzetesen felszámított forgalmiadó-kulcs magasabb az áthárított forgalmiadó-kulcsnál, illetve beruházást valósítanak meg, vagy más okból folyamatos visszaigénylői pozícióban vannak.
Az új feltételrendszer részben kedvezőbb, mivel bizonyos kizáró okokat (adószámtörlés, végrehajtás, feketelistákon szereplés), csak a jogszabályban rögzített határidőn belül kell figyelembe venni. A változás egy új kizárási okot is tartalmaz ugyanakkor – csőd-, felszámolási, végelszámolási vagy kényszertörlési eljárás alatt álló vállalkozások nem élhetnek a gyakoribb áfa-visszaigénylés lehetőségével.
Jogutódlás
Jogutódlással (például átalakulással, egyesüléssel, szétválással) érintett vállalkozások esetén a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által biztosított jogelődre vonatkozó adatokhoz a jogutód első alkalommal 2025. január 1-jétől férhet hozzá. Ekkor nyílik meg a lehetőség az önellenőrzésre is korábbi időszakokról.
2. Illetékfizetési kötelezettségek
Ezen a területen aprónak tűnő, ám jelentős könnyítésekre kerülhet sor.
Tagi hitel elengedése
Az illetéktörvény (Itv.) legjelentősebb újításai közé tartozik, hogy illetékmentessé válna a tulajdonos által nyújtott kölcsön elengedése okán fellépő vagyonszerzés, ha ez végelszámolás okán következik be. Korábban kifejezetten ezen a jogcímen nem mentesült a kölcsönelengedés az ajándékozási illeték alól (gazdálkodó szervezetek közötti ingyenes ügyletekre, így a követelés-elengedésre eddig is vonatkozott egy mentességi alakzat, ezért ez a módosítás inkább a magánszemélyek által tulajdonolt cégeket érinti). Ez tehát a cégek megszűnése esetén egy lényegében technikai lépéshez kapcsolódó indokolatlan illetékfizetési kötelezettséget jelentett – sok esetben éppen ez akadályozta a megszüntetést.
A tervezett módosítás szerint sem minden követelésre, hanem csak a tulajdonosikölcsön-elengedésre vonatkozna a mentesség, és csak akkor, ha a végelszámolás a cég törlésével fejeződik be. Némi üröm az örömben, hogy a társasági adóról szóló törvény (Tao tv.) továbbra sem tartalmaz adóalap-csökkentő tételt az elengedett tagi kölcsönből eredő bevétel ellentételezésére.
Lakóházépítéshez kapcsolódó illetékfelfüggesztés
A lakóházépítés céljából vásárolt ingatlanok esetén a vagyonszerzési illetéket a NAV nemcsak felfüggeszti, hanem automatikusan törli is, ha a vagyonszerző határidőn belül végleges használatbavételi engedéllyel vagy a használatbavétel tudomásulvételéről szóló hatósági bizonyítvánnyal igazolja az épület elkészültét. A NAV-nak 15 napja lesz az automatizált ellenőrzésre.
Ez a változás elsősorban az építőipari vállalkozásokat és az ingatlanfejlesztőket érinti. Ezen vállalkozások számára a szabályozás egyértelműbbé tétele és az automatizált ellenőrzés felgyorsíthatja az ügyintézést.
3. Regisztrációs adó
A regisztrációs adó tekintetében pontosításra kerül, hogy ha a tulajdonos és az üzembentartó személye elválik egymástól, az adó alanya a tulajdonos. Ez a változás egyértelművé teszi a felelősséget, és elsősorban azokat a vállalkozásokat érinti, amelyek gépjárműveket adnak bérbe, lízingelnek, vagy flottakezeléssel foglalkoznak. A tisztább szabályozás csökkenti a jogviták kockázatát és megkönnyíti az adókötelezettségek teljesítését.
4. Kisvállalati adó (kiva)
A kisvállalati adó szabályai szerint a pénztárban kimutatott értékek meghatározásánál nem kell figyelembe venni az elektronikus pénzeszközöket. (Itt az olyan digitális formában létező pénzekről van szó, amelyek fizetési műveletekre, például áruk, szolgáltatások vásárlására vagy pénzátutalásra használhatók).
Ez a módosítás a kiva-alany vállalkozások számára jelenthet egyszerűsítést, mivel pontosítja a pénztár értékének meghatározását, csökkenti az adminisztrációs terheket, és adott esetben az adófizetési kötelezettséget is.
5. Számviteli törvény
A számviteli törvény tervezett módosítása a társasági adóhoz kapcsolódó, utólagos transzferár-korrekciók számviteli leképzésére fókuszál. Minden adózási szempontból piaci áron utólag korrigált ügyletet úgy kell könyvelni és kimutatni a beszámolóban, hogy a társaságiadóalap-módosítás számvitelileg is átlátható legyen.
Ez a változás erősíti az ellenőrzést, csökkenti a duplikált nyilvántartásokat, könnyíti a NAV-ellenőrzéseket, és szorosabb kapcsolatot hoz létre az adózási és a pénzügyi kimutatások között. A tervezett módosítás elsősorban a multinacionális vállalatokat és a transzferár-köteles ügyleteket folytató vállalkozásokat érinti, akik számára az átláthatóság és a dokumentációs kötelezettségek pontosítása kiemelten fontos.
6. Adózás rendje
Az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) és az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény (Air.) több, az adminisztráció csökkentésére hivatott rendelkezésekkel módosul várhatóan.
Ezek közé tartozik egyrészt, hogy a személyi jövedelemadóról szóló törvény (Szja tv.) szerinti egyéni vállalkozónak bevallási kötelezettségeit nem kell teljesítenie, ha tevékenységét a bevallással le nem fedett időszak teljes időtartama alatt szüneteltette.
Másrészt már a NAV felszólítása nélkül is törölhető annak a cégnek az adószáma, amely törvényes képviselőjét nem jelentette be, vagy a bevallási kötelezettségét a határidőtől számított 90 napon belül nem teljesítette.
Harmadrészt az adózó a NAV elektronikus ügyintézést biztosító felületén kivonatot kérhet a köztartozásmentes adózói adatbázisban szereplés tényéről.
Végezetül, ha a NAV-nak minden szükséges adat rendelkezésére áll, és mérlegelést nem igénylő ügyről (például adóigazolás, igazolások kiadása) van szó, az eljárás automatikusan, elektronikus úton is lefolytatható minősített elektronikus bélyegzővel és időbélyegzővel.
