November 27-én rendkívüli közgyűlést tart a Mol Nyrt., hogy megszavazzák a társaság holdinggá alakulását – jelentette be nemrég az olajvállalat. A szerkezetváltást azzal magyarázták, hogy ezzel „hosszú távon rugalmas, jövőálló és reziliens jogi struktúra” jön létre, amely csökkenti vagy megszünteti a működést korlátozó tényezőket, és támogatja a vállalat Shape Tomorrow 2030+ stratégiájának megvalósítását – ez a program a lehető legrövidebben összefoglalva a cég fenntarthatósági törekvéseinek, illetve a bevételek diverzifikálásának felgyorsításáról szól.
Az új felállásban a Mol Nyrt. lesz a stratégiai irányításért és a finanszírozásért felelős holdingvállalat, míg az upstream, a downstream és a retail üzletágak önálló társaságokként működnek tovább, a Mol 100 százalékos tulajdonában. A társaság ezen túl csak annyit közölt, hogy az átalakulás 5-6 hónappal a döntés után mehet végbe, a részvényesek jogait pedig nem érinti az új struktúra.
Mégis mit jelenthet ez?
Mivel a Mol egyelőre szűkszavúan fogalmaz az átalakulásról, szakértők segítségével próbáltunk utánajárni annak, hogy a holdingrendszer milyen előnyökkel és esetleg milyen kockázatokkal járhat. Megkérdeztük erről Gajda Mihályt, a Concorde olaj- és gázipari részvényelemzőjét, aki 2014 és 2020 között maga is a Molnál dolgozott olajmérnökként.
