Beismerő vallomással ért fel Lantos Csaba energiaügyi miniszter szeptember 18-án hozott rendelete, amely lehetővé teszi a csomagolóanyagok és egyes termékek után fizetendő kiterjesztett gyártói felelősséghez (EPR-hez) kapcsolódó díjak évközi emelését.
Arra utal ugyanis, hogy a Mol-leány MoHu Zrt. nem képes olyan hatékonyan ellátni a szelektív hulladékkezeléshez kapcsolódó feladatait, mint a hulladékkoncesszió előtt a szabadpiaci szereplők.
Más magyarázata nem lehet annak, hogy míg 2023 előtt piaci alapokon nyereségesen működött az intézményi hulladékkezelés (a vállalatok a náluk képződött hulladékot eladták a kezelőknek, akik ezt újrahasznosító üzemekbe vitték, vagy energetikailag hasznosították), addig a MoHunak a 2024-es beszámolója szerint csak az EPR hatálya alá tartozó hulladék kezelése miatt 10 milliárd forintos vesztesége képződött.
Az október 1-jétől hatályos új díjak arculcsapásként érték az érintetteket. Egyrészt semmiféle szakmai egyeztetés nem előzte meg a lépést, másrészt a környezetvédelmi termékdíjat 2023-ban felváltó EPR-díjak jó része eddig is Európa-rekordernek számított. Mivel a MoHu a jogszabályi kötelezettsége ellenére nem teszi közzé az EPR-rel összefüggő hulladékgazdálkodási célértékek elérésével kapcsolatos információkat és a gyártók által a forgalomba hozott körforgásos termékek mennyisége alapján fizetett díjat, azt sem tudni, hogy az EPR-rel kapcsolatos feladatokból hogyan jött ki a tízmilliárdos mínusz.