Mindenki hőszivattyút akar, de az államnak ezt nem ad hoc támogatásokkal, hanem a rezsiharc elengedésével kellene segítenie

A lakossági gázkazánok, cirkórendszerek napjai meg vannak számlálva, ám a „mivel fűtsünk helyette?” kérdésre hiába ismert a tudományos, műszaki és kereskedelmi válasz, a hőszivattyúk gyorsabb terjedéséhez nemcsak edukációra, de a mesterségesen alacsonyan tartott energiaárak rendszerének felülvizsgálatára is szükség volna.

„Néhány éve még meg kellett kérdezni, hogy fűtésre vagy hűtésre akarják-e inkább használni a telepítendő rendszert, ma viszont már egyértelmű, hogy a fűtésrásegítés az elsődleges szempont”

– osztja meg a tapasztalatát Majoros Márk klímaszerelő, aki 2017 óta több mint 2500 hőszivattyút (jellemzően levegő-levegős rendszert, azaz split klímát) telepített. A sátoraljaújhelyi szakember idén is több mint 300 háztartásban szerelt már fel hűtő-fűtő berendezést, odahaza pedig évek óta szinte kizárólag e hőszivattyúval fűt.

A klímatelepítési főszezon idén is véget ért szeptember elejére, de Majoros Márk szerint nincs olyan időszaka az évnek, amikor ne lenne legalább másfél hónapra előre betáblázva. A szakembernek már most terveznie kell azt is, hogy ha 2027-től a régi hűtőközeggel feltöltött, nagyobb teljesítményű hőszivattyús rendszereket más technológiára kell majd cserélni, az akár a három évvel ezelőttihez hasonló piaci boomot is okozhat.

Magyarországon mintegy másfél millió lakossági klíma üzemel, nem ismert azonban, hogy a készülékeket mire használják a tulajdonosaik.

Hozzászólások