Minek alapján tekintünk nagynak egy vállalatot? Logikus választás lenne a piaci értéke. Készülnek is ilyen típusú rangsorok, de ezekben kizárólag azoknak a cégeknek a teljesítményét lehet mérlegre tenni, amelyek papírjait a tőzsdén adják-veszik: ha a részvények darabszámát összeszorozzuk az aktuális árfolyamukkal, máris megkapjuk, mekkora az adott társaság piaci kapitalizációja. Csakhogy a cégek nagy többsége – Magyarországon nagyon nagy többsége – nincs jelen a tőzsdén, az ő esetükben tehát ez a módszer használhatatlan. Ezért terjedhetett el világszerte – az úttörő amerikai Fortune magazin 70 évvel ezelőtti példája nyomán – az árbevétel szerinti cégrangsorkészítés. A HVG is így állítja össze évről évre az 500 legnagyobb magyarországi vállalat toplistáját, a Top 500-at.
Van azonban egy olyan módja is a nagyvállalatok rangsorolásának, amely az árbevétel mérésénél pontosabban jelzi, mekkora egy-egy cég teljesítménye. Pontosabban, mert kiszűri az árbevételből az illető cég által felhasznált anyagok, alkatrészek, részegységek, az eladásra szánt termékek és az általa mástól vásárolt – például szállítási – szolgáltatások árát, így csak azt regisztrálja, hogy mit tett hozzá a vállalat saját maga a gyárkapun kívülről érkező hozzávalók értékéhez. Ez a mutató a cégek által létrehozott hozzáadott érték. A Top 500 – egyáltalán nem mellékes – melléktermékeként a HVG évről évre a 100 legnagyobb hozzáadott értéket létrehozó társaság toplistáját is összeállítja (táblázatunk alább látható).
HVG Top 500
Korábbi cégrangsoraink – a HVG Top 500 és a HVG Top 50 – évekre visszanyúlóan itt olvashatók a hvg360-on.
