Hírlevelünk megjelenésekor épp véget ért az amerikai kormányzati leállás. Donald Trump szerda este írta alá az újraindításáról szóló törvényt, miután a szenátus után a képviselőház is megszavazta azt. A szövetségi intézmények újranyithatnak, a kényszerszabadságra küldött dolgozók visszatérhetnek munkahelyükre, és elméletileg az elmaradt fizetésüket is teljes egészében kézhez kaphatják.
Az adósságplafon és az amerikai kormányzati leállás Európából nézve abszurd intézményeknek tűnnek. Amerikai kormányzati leállások rendszeresen előfordultak korábban is, az adósságplafonba is időről időre beleütköznek, de mindaddig, amíg ezeket az intézményeket a pártok nem kezdték el politikai csatározás eszközeiként használni, itt, az öreg kontinensen a közvélemény nem is igazán hallott róluk.
Az elmúlt 50 évben összesen 22 alkalommal állt le a szövetségi kormányzat, a legrövidebb szünet csak 1 napig tartott, míg az eddig leghosszabb 2018–2019-ben, Donald Trump elnöksége alatt volt. Utóbbi 35 napig tartott, és a Congressional Budget Office becslése szerint a költsége a GDP 0,2%-ára rúgott. A jelenlegi leállás 42 napra nyúlt, vagyis hosszában egyedül a 2018–2019-eshez mérhető. A legtöbb leállás tehát túl rövid ideig tartott ahhoz, hogy a piacok ingerküszöbét elérje, vagy komoly makrogazdasági hatásokkal járjon.
Még a mostani rekord sem izgatta túlzottan a piacokat, és a nagy elemzőházak sem írták át drasztikusan makrogazdasági előrejelzéseiket.
