Bár a héten tapasztalt nyirkos ködös időben aligha gondolunk már a nyári nagy aszályra, a hatásai alól még nem mentesültünk. Nem csoda, az elmúlt egy évben egyetlen olyan hónap volt, amikor nem mélyen a sokévi átlag alatt alakult a csapadékmennyiség, és bizonyos tekintetben még a híresen aszályos 2022-nél is rosszabbak értékeket rögzíthetek a meteorológusok.
A január-szeptember havi csapadékösszeg az ország területének több mint kétharmadán legalább 160 milliméterrel múlja alul a sokévi átlagot, a Dunántúl déli, a Duna-Tisza-köze nagy, az alföld déli részén pedig 180-200 milliméter is hiányzik. Bár szeptember elejére mérséklődött a meteorológiai aszály, a talaj- és hidrológiai aszály kitart – derül ki az OVF novemberi (október végéig meglévő adatokból dolgozó) Integrált Vízháztartási Tájékoztatójából (VHT). Az alföldi tájakon 3-4 havi csapadék hiányzik, de még a hegyvidékeken is 80-100 mm a hiány. Az ország nagy részén kritikus szintre süllyedt a talajvíztükör is, és a talaj nedvességtartalma is.
A 2025 január-okróberi csapadékösszeg az 1991-2020 közötti átlaghoz képest
HungaroMet, Vízügyi Izgazgatóságok
Az ősz felénél tartunk, és sok eső még nem volt
– kommentálta a kedvezőtlen csapadékadatokat Pongrácz Rita, az ELTE TTK Meteorológiai Tanszékének adjunktusa, aki felidézte, hogy már a jellemzően legcsapadékosabb hónapunk, a június is nagyon száraz volt idén. Akkor az ország területének kétharmadán a sokéves átlag 20 százalékát sem érte el a csapadék, de mindenütt negatív volt a mérleg. Még az általában csapadékosabb Kisalföldön és az Alpokalján is csak a sokévi átlag 60-70 százaléka esett, nem csoda, hogy ez lett a legszárazabb június az elmúlt 125 évben. Nyár elején már arról volt szó, hogy kísért a 2022-es nagy aszály, ami nem kis mértékben abból fakadt, hogy eleve rosszabb volt a kiinduló helyzet.
