Több szempontból – csapadékanomália, talajszárazság – is hasonló a három évvel ezelőtti durván száraz nyárhoz az idei kiindulóhelyzet. Azzal a nem elhanyagolható különbséggel, hogy most már a Kisalföldön is aszályos állapotok uralkodnak.
Egyre fokozódik az aszály idén, nemcsak hogy szárazabb volt a megszokottnál tél – amiről február elején írt a HVG –, de valamivel csapadékosabb első tavaszi hónapokat megintcsak száraz időszak követte, elszomorító hidrológiai előrejelzésekkel, aztán a gazdák is csak a porba tudtak vetni, és Medárd sem hozott esőket.
Érdemes egy pillantást vetni az Ember és Természet avagy kicsoda Öko Ható Pál Facebook-oldal hét eleji posztjára is, amelyben az utóbbi négy év erre az időszakra vonatkozó 90 napos csapadékanomáliáit mutató ábrákat tette egymás mellé a természetvédelmi szakember:
Vagyis mostanra már számottevő mennyiségű csapadék hiányzik, és a talaj mélyebb rétegeinek nedvességtartalma (pontosabban annak hiánya) is aggodalomra ad okot.
A probléma éppen mostanában kezd igazán súlyossá válni: a júniusi meleg beköszöntével a talajok szárazodása látványosan felgyorsult
– írták a Másfélfokon megjelent rövid elemzésükben az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói, Szabó Péter, Kis Anna és Pongrácz Rita. A kutatók HungaroMet adatai alapján megállapították, hogy
Megvizsgálták az EU Copernicus programjának Erdőtűz Veszélyjelző Rendszerében alkalmazott szárazsági mutatót. Ez a talaj 10–20 cm mély rétegének nedvességállapotát jellemzi, az ez alapján készült ábrán is jól látható, hogy idén újra a 2022-eshez hasonló a kiinduló helyzet, azzal a különbséggel, hogy nyár elején már a Kisalföldön is aszályos állapotok uralkodnak:
A kutatók figyelmeztetnek, hogy aszály nem egyetlen hónap következménye, egy meleg és csapadékszegény időjárás jellemezte nyáron a talaj mélyebb rétegeiben kialakuló nedvességhiányt nem feltétlenül képes a következő évszakok során lehulló csapadék sem pótolni.
Ezt igazolja a következő ábra is (ami a Debrecen–Dunakeszi–Baja–Arad négyszöggel határolt Alföld talajának állapotát követi nyomon 2021-et követően) jól látható például, hogy tavalyi rendkívül forró július-augusztust követően a súlyosan aszályos 2022-höz hasonlóan kiszáradt a talaj, ami nem is igazán tudott télen visszapótlódni, és nem sok jóval kecsegtet az sem, hogy a görbe 2022-es és idei április utáni szakasza láthatóan hasonlóan meredeken emelkedik a szárazabb értékek irányába:
Így az idei nyár ismét súlyos aszályos helyzetből indul – ami aggasztó kilátásokat jelent a következő hónapokra nézve
– írják a kutatók, akik megjegyzik, hogy a tartós csapadékhiány vagy az extrém hőség önmagában is elegendő a súlyos talajszárazság kialakulásához, együttes előfordulásuk pedig szélsőséges aszályhelyzetet idézhet elő.
Magyarország egy aszályra hajlamos területen fekszik. Bár az éves csapadékösszeg nem csökkent drasztikusan a 20. század eleje óta, a globálisnál nagyobb felmelegedés miatt egyre gyakoribb és súlyosabb az aszály. A kutatók által korábban elemzett ún. Pálfai-index alapján a jövő kilátásai borúsak: néhány évtized múlva az ország legnagyobb részén alig lesz aszálymentes év, a súlyos aszályok gyakorisága pedig a mai átlagnak akár a többszöröse is lehet.
Mindez a termőföldek kimerüléséhez, fogyatkozó élelmiszerforrásokhoz, növekvő inflációhoz és az elsivatagosodás miatt elvándorláshoz vezethet egy-egy térségben. „A Párizsi Megállapodás klímacéljához szükséges antropogén kibocsátások globális csökkentése mellett elengedhetetlen a nemzeti szintű alkalmazkodás: többek közt az öntözőrendszerek kiépítése, mezővédő erdősávok fenntartása, vízmegtartó agrotechnológiák alkalmazása, valamint a megváltozott éghajlati viszonyokat jobban tűrő haszonnövények termesztése.”
Az agrárium teljesítménye, mint a HVG tavaly megírta, jelentős mértékben befolyásolhatja, hogy miként alakul magyar gazdaság teljesítőképessége, ami mondhatni jelentősen alulmúlja az idénre (is) rózsás jövőt vázoló kormányzati ígéretek esetleg keltette várakozásokat, és a 2022-es nagy aszály árnya a további kilátásokon sem sokat derít.
Hogyan indult az iráni nukleáris program? Hogy vélekedtek az ország legfőbb vallási vezetői az atombombáról? És legfőképpen, milyen valós kockázata lehet egy iráni atomfegyvernek?
Az iráni Forradalmi Gárda elismerte, hogy az amerikai cég volt a célpont.
Az okok most egyértelműek.
Eltűnhet a Revolut egyik előnye, ha a cég számára kellemetlen módon értelmezik a nemrég elfogadott, Sulyok Tamás aláírására váró törvényt.
Nem a „luxizás” leleplezése hozza magával a felháborodást. A nagy változásokhoz vezető lendület hosszú idő alatt halmozódott fel.
A Bonbonetti irodákat is fog építeni.
Rendkívül értékes lehet.
