Több szempontból – csapadékanomália, talajszárazság – is hasonló a három évvel ezelőtti durván száraz nyárhoz az idei kiindulóhelyzet. Azzal a nem elhanyagolható különbséggel, hogy most már a Kisalföldön is aszályos állapotok uralkodnak.
Egyre fokozódik az aszály idén, nemcsak hogy szárazabb volt a megszokottnál tél – amiről február elején írt a HVG –, de valamivel csapadékosabb első tavaszi hónapokat megintcsak száraz időszak követte, elszomorító hidrológiai előrejelzésekkel, aztán a gazdák is csak a porba tudtak vetni, és Medárd sem hozott esőket.
Érdemes egy pillantást vetni az Ember és Természet avagy kicsoda Öko Ható Pál Facebook-oldal hét eleji posztjára is, amelyben az utóbbi négy év erre az időszakra vonatkozó 90 napos csapadékanomáliáit mutató ábrákat tette egymás mellé a természetvédelmi szakember:
Vagyis mostanra már számottevő mennyiségű csapadék hiányzik, és a talaj mélyebb rétegeinek nedvességtartalma (pontosabban annak hiánya) is aggodalomra ad okot.
A probléma éppen mostanában kezd igazán súlyossá válni: a júniusi meleg beköszöntével a talajok szárazodása látványosan felgyorsult
– írták a Másfélfokon megjelent rövid elemzésükben az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói, Szabó Péter, Kis Anna és Pongrácz Rita. A kutatók HungaroMet adatai alapján megállapították, hogy
Megvizsgálták az EU Copernicus programjának Erdőtűz Veszélyjelző Rendszerében alkalmazott szárazsági mutatót. Ez a talaj 10–20 cm mély rétegének nedvességállapotát jellemzi, az ez alapján készült ábrán is jól látható, hogy idén újra a 2022-eshez hasonló a kiinduló helyzet, azzal a különbséggel, hogy nyár elején már a Kisalföldön is aszályos állapotok uralkodnak:
A kutatók figyelmeztetnek, hogy aszály nem egyetlen hónap következménye, egy meleg és csapadékszegény időjárás jellemezte nyáron a talaj mélyebb rétegeiben kialakuló nedvességhiányt nem feltétlenül képes a következő évszakok során lehulló csapadék sem pótolni.
Ezt igazolja a következő ábra is (ami a Debrecen–Dunakeszi–Baja–Arad négyszöggel határolt Alföld talajának állapotát követi nyomon 2021-et követően) jól látható például, hogy tavalyi rendkívül forró július-augusztust követően a súlyosan aszályos 2022-höz hasonlóan kiszáradt a talaj, ami nem is igazán tudott télen visszapótlódni, és nem sok jóval kecsegtet az sem, hogy a görbe 2022-es és idei április utáni szakasza láthatóan hasonlóan meredeken emelkedik a szárazabb értékek irányába:
Így az idei nyár ismét súlyos aszályos helyzetből indul – ami aggasztó kilátásokat jelent a következő hónapokra nézve
– írják a kutatók, akik megjegyzik, hogy a tartós csapadékhiány vagy az extrém hőség önmagában is elegendő a súlyos talajszárazság kialakulásához, együttes előfordulásuk pedig szélsőséges aszályhelyzetet idézhet elő.
Magyarország egy aszályra hajlamos területen fekszik. Bár az éves csapadékösszeg nem csökkent drasztikusan a 20. század eleje óta, a globálisnál nagyobb felmelegedés miatt egyre gyakoribb és súlyosabb az aszály. A kutatók által korábban elemzett ún. Pálfai-index alapján a jövő kilátásai borúsak: néhány évtized múlva az ország legnagyobb részén alig lesz aszálymentes év, a súlyos aszályok gyakorisága pedig a mai átlagnak akár a többszöröse is lehet.
Mindez a termőföldek kimerüléséhez, fogyatkozó élelmiszerforrásokhoz, növekvő inflációhoz és az elsivatagosodás miatt elvándorláshoz vezethet egy-egy térségben. „A Párizsi Megállapodás klímacéljához szükséges antropogén kibocsátások globális csökkentése mellett elengedhetetlen a nemzeti szintű alkalmazkodás: többek közt az öntözőrendszerek kiépítése, mezővédő erdősávok fenntartása, vízmegtartó agrotechnológiák alkalmazása, valamint a megváltozott éghajlati viszonyokat jobban tűrő haszonnövények termesztése.”
Az agrárium teljesítménye, mint a HVG tavaly megírta, jelentős mértékben befolyásolhatja, hogy miként alakul magyar gazdaság teljesítőképessége, ami mondhatni jelentősen alulmúlja az idénre (is) rózsás jövőt vázoló kormányzati ígéretek esetleg keltette várakozásokat, és a 2022-es nagy aszály árnya a további kilátásokon sem sokat derít.
A hatalomnak az a legnagyobb csábítása, hogy azt gondolod, mindent megtehetsz. A kontroll meg azt jelenti, hogy nem tehetsz meg mindent – mondja Szikora János, aki megrendezte Térey János verses drámáját, A Nibelung-lakóparkot a székesfehérvári Vörösmarty Színházban.
Három gyereket pedig életveszélyes állapotban vittek kórházba, miután kamionnal ütközött egy személyautó.
A pusztító időjárásnak az autópályán is voltak elszenvedői.
Hollywood új generációjának legnevesebb színészeivel készült, de csak csöppnyi porfelhőt kavart a Vágtázó lovakról. Pedig ha nem is leszünk tőle vidámabbak, érdemes tenni vele egy próbát. Kritika.
Megdöbbentő részletek derülnek ki a kép történetét felkutató tanulmányából.
A vizsgálatot nehezítette, hogy a Lamborghini csaknem teljesen elégett.
