Egyre inkább kísért a 2022-es nagy aszály

Egyre fokozódik az aszály idén, nemcsak hogy szárazabb volt a megszokottnál tél – amiről február elején írt a HVG –, de valamivel csapadékosabb első tavaszi hónapokat megintcsak száraz időszak követte, elszomorító hidrológiai előrejelzésekkel, aztán a gazdák is csak a porba tudtak vetni, és Medárd sem hozott esőket.

Érdemes egy pillantást vetni az Ember és Természet avagy kicsoda Öko Ható Pál Facebook-oldal hét eleji posztjára is, amelyben az utóbbi négy év erre az időszakra vonatkozó 90 napos csapadékanomáliáit mutató ábrákat tette egymás mellé a természetvédelmi szakember:

Vagyis mostanra már számottevő mennyiségű csapadék hiányzik, és a talaj mélyebb rétegeinek nedvességtartalma (pontosabban annak hiánya) is aggodalomra ad okot. 

A probléma éppen mostanában kezd igazán súlyossá válni: a júniusi meleg beköszöntével a talajok szárazodása látványosan felgyorsult

– írták a Másfélfokon megjelent rövid elemzésükben az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói, Szabó Péter, Kis Anna és Pongrácz Rita. A kutatók HungaroMet adatai alapján megállapították, hogy 

• az idei tél 1901. óta a 12. legszárazabb volt, a szokásos csapadékmennyiségnek csak alig több mint a fele, 57 százalék hullott le;
• a március ugyan az átlagosnál csapadékosabban indult, de az elmúlt 3 hónapban így is elmaradt a szokásostól a csapadék mennyisége, és bár itt-ott voltak záporok;
• az ország nagy részén a megszokott csapadékmennyiség harmada hiányzik;
• az aszály szempontjából különösen érzékeny Alföldön és Kisalföldön pedig csak a szokásos csapadék fele hullott le. 

Megvizsgálták az EU Copernicus programjának Erdőtűz Veszélyjelző Rendszerében alkalmazott szárazsági mutatót. Ez a talaj 10–20 cm mély rétegének nedvességállapotát jellemzi, az ez alapján készült ábrán is jól látható, hogy idén újra a 2022-eshez hasonló a kiinduló helyzet, azzal a különbséggel, hogy nyár elején már a Kisalföldön is aszályos állapotok uralkodnak:

Másfélfok.hu

A kutatók figyelmeztetnek, hogy aszály nem egyetlen hónap következménye, egy meleg és csapadékszegény időjárás jellemezte nyáron a talaj mélyebb rétegeiben kialakuló nedvességhiányt nem feltétlenül képes a következő évszakok során lehulló csapadék sem pótolni. 

Ezt igazolja a következő ábra is (ami a Debrecen–Dunakeszi–Baja–Arad négyszöggel határolt Alföld talajának állapotát követi nyomon 2021-et követően) jól látható például, hogy tavalyi rendkívül forró  július-augusztust követően a súlyosan aszályos 2022-höz hasonlóan kiszáradt a talaj, ami nem is igazán tudott télen visszapótlódni, és nem sok jóval kecsegtet az sem, hogy a görbe 2022-es és idei április utáni szakasza láthatóan hasonlóan meredeken emelkedik a szárazabb értékek irányába:

Másfélfok.hu

Így az idei nyár ismét súlyos aszályos helyzetből indul – ami aggasztó kilátásokat jelent a következő hónapokra nézve

– írják a kutatók, akik megjegyzik, hogy a tartós csapadékhiány vagy az extrém hőség önmagában is elegendő a súlyos talajszárazság kialakulásához, együttes előfordulásuk pedig szélsőséges aszályhelyzetet idézhet elő. 

Magyarország egy aszályra hajlamos területen fekszik. Bár az éves csapadékösszeg nem csökkent drasztikusan a 20. század eleje óta, a globálisnál nagyobb felmelegedés miatt egyre gyakoribb és súlyosabb az aszály. A kutatók által korábban elemzett ún. Pálfai-index alapján a jövő kilátásai borúsak: néhány évtized múlva az ország legnagyobb részén alig lesz aszálymentes év, a súlyos aszályok gyakorisága pedig a mai átlagnak akár a többszöröse is lehet.

Mindez a termőföldek kimerüléséhez, fogyatkozó élelmiszerforrásokhoz, növekvő inflációhoz és az elsivatagosodás miatt elvándorláshoz vezethet egy-egy térségben. „A Párizsi Megállapodás klímacéljához szükséges antropogén kibocsátások globális csökkentése mellett elengedhetetlen a nemzeti szintű alkalmazkodás: többek közt az öntözőrendszerek kiépítése, mezővédő erdősávok fenntartása, vízmegtartó agrotechnológiák alkalmazása, valamint a megváltozott éghajlati viszonyokat jobban tűrő haszonnövények termesztése.”

Az agrárium teljesítménye, mint a HVG tavaly megírta, jelentős mértékben befolyásolhatja, hogy miként alakul magyar gazdaság teljesítőképessége, ami mondhatni jelentősen alulmúlja az idénre (is) rózsás jövőt vázoló kormányzati ígéretek esetleg keltette várakozásokat, és a 2022-es nagy aszály árnya a további kilátásokon sem sokat derít.