„Always Franco” – ez a címe Eugenio Merino szobrának, amely Francisco Franco Bahamonde tábornokot piros italhűtőbe állítva, katonai díszegyenruhában ábrázolja, felhasználva a népszerű üdítő „Always Coca-Cola” reklámszlogent. Merino 2012-es alkotása arra utal, hogy Franco jelen van a spanyol mindennapokban, hibernált állapotából bármikor feltámadhat. Jóllehet az egykori diktátor 1975. november 20-ai halála óta fél évszázad eltelt, a társadalom megosztott: a szilikonszobor üzenetének nagy sikere volt, de az alkotó ellen évekig tartó per folyt, amiért „meggyalázta” a tábornok emlékét.
Hasonló kettősség jellemzi az évfordulós esztendőt. Mindjárt az elején botrányt okozott Pedro Sánchez szocialista kormányfő bejelentése, hogy több mint száz eseménnyel emlékeznek meg a spanyol demokrácia születéséről. Baloldaliak azért támadják Sánchezt, mert szerintük a demokráciát nem Franco 1975-ös halálától kell számítani, hanem 1978-tól, amikor megszületett az új alkotmány. A Franco-hívek számonkérik rajta, hogy nem ismeri el a Caudillo (Vezér) érdemeit a 36 éves uralma idején elért gazdasági eredményekért, a kommunizmus megfékezéséért. A diktatúrát máig el nem ítélő szélsőjobboldali Vox párt abszurd nekrofíliának nevezte a programokat.
