Az utcán futunk össze Fekete Giorgioval, ő is épp keresi helyszínt. Elég bonyolult egy volt ipartelepen, házszám alapján odatalálni a megfelelő épülethez, de végül telefonos segítséget hívunk, bekísérnek bennünket. Odabent már állítgatják a hangszereket a zöld háttér előtt. Kamerások, világosítók tüsténkednek.
A Carson Coma a most megjelent új albumáról kiadott már négy klipet (tavasszal a Libikóka, ősszel az Isten, haza család, az albumcímadó, Purgatórium és pár nappal ezelőtt a Szemüveg jött ki). Most a többi dalhoz készülnek „live session” videók (felvétel arról, mintha a zenekar épp élőben játszaná a dalait). Egyelőre a technikai személyzet dolgozik, a zenészek sehol, van időnk leülni picit Giorgióval beszélgetni a galérián.
Utoljára az előző lemez (IV.) megjelenésekor találkoztunk, amely új korszakot jelölt ki az akkor még csak ötéves zenekar történetében.
Talán abban egyeztünk meg, hogy felnőttek, sőt „dühös felnőttek” lettek. Az albumon több erősen társadalomkritikus dal is helyet kapott, például a Feldobom a követ, amivel nemcsak a Klipszemlét nyerték meg, hanem a HVG-n is ez lett a 21. század legjobb magyar klipje, továbbá ez az a szám, aminek egy pontján a koncerteken – már jóval a mocskosfideszezés előtt – mindenki kiüvölthette magából a miniszterelnök nevét.
Az új album egyszerre követi ezt a fajta társadalomkritikai megmondást, de vissza is talál a kezdeti idők intimebb, a fiatalok problémáit taglaló kérdésekhez is. Giorgio szerint nincs különösebb megfejtés erre, a lemezeik mindig azt tükrözik, hogy épp hol tartanak a felnövekedésükben, az életükben.
„A IV-nél voltunk nagyjából 23-25 évesek, addigra szakadtunk el teljesen a tinédzserkortól, az egyetemista élettől. Utólag okos az ember, de most így visszatekintve már az látszik, hogy mentálisan nem volt az egy jó időszak számunkra. Akkorra érett be igazán, hogy a Carson Coma egy komoly dolog, ezt csinálni kell. Közben pedig meg is voltunk rángatva különböző zeneipari szereplők által, ami miatt volt bennünk egy »jó, akkor basszátok meg« hozzáállás is, ez mind hallható abban a lemezben.”
Az új lemez viszont már, mint mondja, úgy készült, hogy sokkal nyugodtabbak lettek, jobban érzik magukat. Na, nem a társadalmi miliő javulása miatt. „Az ország hangulata, a helyzet nem lett jobb egy kicsit sem” – teszi hozzá gyorsan. De az új dalok „kevésbé arról szólnak, hogy nézd, ez itt a probléma. Arról szólnak, hogy én hogyan érzem magam ezekben a helyzetekben”.

Közben lassan befutnak a többiek is a felvételre. De mit keres itt Bródy János?