Egykor postagalamb-keltető is volt itt, most éttermek után hotel nyílik – bemutatjuk, kik hozták vissza romjaiból a Corvin áruházat

Még az ezredfordulón szerezte meg Balogh Ákos, a Libri egykori tulajdonosa, de generációváltás után már fiai lehelnek új életet a Corvin áruházba, amely szerencsés és szerencsétlen véletlenek révén lassan megtalálja helyét a városban. Már csak arra kell vigyázni, hogy a Blaha Lujza tér is méltó maradjon a Palace-ként újjászülető helyhez.

Ritka az, hogy a város egyik emblematikus épülete nemcsak megújul, de – legalább részben – megmarad a városlakók használatában, miközben megőriz valamit eredeti funkcióiból is. Ez történik most Budapest első igazi nagyáruházával, az 1926-ban megnyílt Corvinnal, aminek első emeletén pár hete nyílt meg a világ számos országában jelen lévő franchise, a Time Out Market. Ennek lényege, hogy az ország legjobb éttermeinek kínálata kóstolható meg egy helyen. Valahol félúton van a fine dining és a street food között.

Hasbeszélő benézett a Blahára és előkóstolt az evőpiacon

Jártunkban-keltünkben megéhezünk, megszomjazunk, megállunk „kispiszkostól” a fine diningig. Nosztalgiázunk és felfedezünk, megyünk az emlékeink után, rábízzuk magunkat a véletlenre, vagy éppen nagyon is tudatosan keresünk valami újat. Aztán elmeséljük, mondjuk a magunkét. A vendégét – mert mi vagyunk a mindenkori vendég. Felbukkanásunk bárhol várható. Most éppen a Blaha Lujza téren jártunk.

A két tulajdonos, Balogh Olivér és Balogh Viktor nagy fegyverténynek tartja a márka idecsábítását, mondván, nemcsak a Corvin és a megújult Blaha Lujza tér, hanem Budapest turisztikai pozíciói is erősödnek, hiszen a műemlékek, a múzeumok és a fürdők után még szükség lenne néhány turisztikai élményre a fővárosban.

Balogh Viktor és Balogh Olivér az épület tetején. Az egykori Corvintető padlószintjét alaposan megemelik, így nem kell majd felkapaszkodni a panoráma kedvéértt
Veres Viktor

A felújítás során igyekeztek rekonstruálni az egykor fényűző áruházat, ahol az ország első mozgólépcsője működött, és a mai plázákhoz hasonlóan éttermek, egyéb szolgáltatások várták a vásárlókat. Igaz, kevés őrződött meg belőle, mert a háború alatt kiégett, a szocializmusban pedig alumíniumdobozba csomagolták külső felújítás helyett, és ami a belső térből megmaradt, azt is elrejtették.

Még a tervezők számára is meglepetés volt, hogy előkerült az alulról álmennyezettel, felülről pedig egy bádoglappal elzárt gyönyörű üvegtető a belső udvar fölött. Az alatta lévő egykori átriumot is ki kellett szabadítani a későbbi toldozgatások-foldozgatások elbontásával. Visszahelyezték középre a főbejáratot, amely egykor természetesen ebbe a kétszintes, felülvilágítós, nagyvonalú térbe vezetett, amit az 1960-as években egy födémmel kettéosztottak.

Ezt a födémet sajnos nem tüntették el, mert jórészt alatta működik a hosszú távú szerződéssel rendelkező Spar, de azért a bejárati résznél belebontottak egy kicsit, így adva némi ízelítőt, milyen is lehetett egykor a térélmény. Az üvegtetős átrium lett most a Time Out Market központi tere. Itt látható egy korábban befalazott, hajót tartó férfit ábrázoló dombormű is, a Hanza városokat szimbolizáló mű, az egykori német építtetőre emlékeztet. A vele szemben lévő alkotást fotók alapján újraalkották. Az egyetlen megmaradt nyílászáró mintájára gyártották le a homlokzati ablakokat, még a lépcsőházban lévő, a szocializmusból származó üvegmozaikokat is megmentették.

Hozzászólások