Nagyot nőttek az áramhálózatok tarifái, és a drágulás nem áll meg

Az utóbbi időben Európa minden országában jelentősen növekedtek a villamosenergia-hálózatok költségei. Mi okozza ezt a meredek emelkedést, és mire számíthatunk a jövőben – erről ír szakértő szerzőnk, Szabó László, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont vezetője.

  • hvg360
Fenntartható fejlődés 2026
A cikk a Fenntartható fejlődés 2026 című magazinban jelent meg először. A kiadványnak a hvg360-on megjelent cikkeit itt találja. A magazin itt rendelhető meg.

Magyarországon 2020-ban a kilowattóránként 36 forintos villanyárból 15,9 forintot fizetett egy háztartás hálózati díjként. Idén ez a tétel már 24,3 forint. A hálózati díj közel 50 százalékos növekedése még a magas inflációs környezetben is jelentős. (A lakossági fogyasztók számára ez a változás észrevétlen maradt a mindennapokban, mivel a villamosenergia-komponens ára pontosan ugyanennyivel csökkent, így maradt a már évtizede fix ár az átlagos fogyasztó számára.) Ezzel egy időben a középfeszültségre csatlakozó ipari fogyasztók 2020-as 3,44 forintos hálózati díja 2025-re 14,1 forintra nőtt, azaz megnégyszereződött.

A szakértők alapvetően három okra vezetik vissza a villamosenergia-hálózati beruházások jelentős megugrását. Az egyik az, hogy a hálózataink öregednek és jelentős felújításra szorulnak. Az európai áramelosztó hálózatok 40 százaléka több mint 40 éve épült. A másik ok, hogy az energiafogyasztásban mind nagyobb szerepet játszik az áram. Az ipari fogyasztók egyre inkább villamos energiát használnak gáz, olaj vagy szén helyett, de a lakosság körében is erősödik a villamos energia szerepe, főként a fűtésben és a közlekedésben (elektromos autók). Ezzel együtt az áramfogyasztási csúcsok is növekszenek, ez pedig nagyon szoros összefüggésben van a hálózatok terhelésével és a szükséges beruházásokkal, hiszen a hálózatok kapacitását a csúcsokhoz kell méretezni.

Hozzászólások