A hét lemondása: Andrij Jermak távozása alapjaiban alakíthatja át az ukrán politikai rendszert
Egymásnak részben ellentmondó elemzések jelennek meg azt követően, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán államfő kabinetfőnöke, Andrij Jermak lemondásra kényszerült, miután őt is elérte az Ukrajnát megrázó korrupciós botrány. (A séma lényege az, hogy az Energoatom nevű állami energetikai cég beszállítói csak akkor kaptak további megrendeléseket, ha visszafizették a korrupt politikusoknak a rendelési érték 10-15 százalékát. A botrányban érintett Zelenszkij több más barátja is, köztük Timur Mindics, aki külföldre szökött a letartóztatás elől.)
Az elemzők egy része szerint a lemondásnak rövid távon nem lesz jelentős hatása. Mivel Jermak – Zelenszkij régi ismerőse és barátja – „megszállta” a kormányt és az elnöki hivatalt, a két testületben az ő emberei ülnek, így akárki is kerül a helyére, Jermak a háttérből még képes lesz az irányítani. Mások viszont úgy vélik, a Zelenszkij „rossz szellemének” tartott hivatalvezető távozása lehetővé teszi az ukrán csúcsvezetés átalakítását és a különféle hatalmi szervezetek és intézmények közötti egyensúly helyreállítását.
„Jermak 2020 nyarán, a »Wagnergate« botrány idején került először a bírálatok központjába: állítólag Jermak parancsára állítottak le egy olyan ukrán titkos műveletet, amelynek célja orosz zsoldosok elfogása lett volna. Azóta Jermakot a háttérben zajló intrikák mestereként és az ukrán politika »gonosz zsenijeként« emlegetik, és ellenfelei folyamatosan azzal vádolják, hogy visszaél hatalmával és befolyásával. Jermak felemelkedését nem egyedül az elnökhöz fűződő barátság tette lehetővé hanem az is, hogy Zelenszkij egy szuperelnöki kormányzati modellt épített ki Ukrajnában, alternatívaként az oligarchák által ellenőrzött korrupt parlamenti rendszerrel szemben.
Ezt a centralizált rendszert aztán egy sor válság tovább erősítette: a 2020-as COVID-járvány, az oligarchák elleni háború (2020–2021), az orosz katonai fenyegetés (2021) és végül az Ukrajna elleni teljes körű orosz agresszió. Ebben a rendszerben a döntéshozatal központja elkerülhetetlenül az elnök belső köréhez került, és az elnöki adminisztráció vezetője automatikusan az ország de facto második számú vezetőjévé vált” – írja elemzésében a Carnegie Alapítvány.
Az a legvalószínűbb, hogy Jermak befolyása folyamatosan csökkenni fog, ám nem tudni, hogy ez mennyire lesz gyors folyamat. Az is valószínű, hogy Zelenszkij elnök nincs veszélyben, aligha kényszerül lemondásara. Már csak azért sem, mert aligha akad, aki szívesen átvenné a helyét: nincs politikai alternatíva, Ukrajnában nem maradhat hatalom olyan politikus, aki hajlandó lenne végleg lemondani az oroszok kezére került kelet-ukrajnai területekről.
