Ahol a hatalmat hosszú ideig egy párt tartja kezében, általában problémák vannak a jogállamisággal, a gazdasági teljesítménnyel és a szólásszabadsággal. Ennek okai sokrétűek, de a közös nevező a polgárok elvárásai és a politikai elit kielégítésére való képesség közötti mély szakadék.
Macron: rekord alacsony értékelés, de nincs alternatíva
Franciaországban Emmanuel Macron elnök jelenlegi népszerűsége rekord alacsony szinten van. Különböző felmérések szerint ez a mutató 19 és 22 százalék között mozog. Azonban egyik ellenfelének sincs lehetősége stabil többséget szerezni a parlamentben, vagy meggyőző sikert aratni az elnökválasztás második fordulójában - ez alól kivétel lehet az erősödő szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés.
A 2024. június–júliusi előrehozott parlamenti választásokat követően, amelyek széttöredezett Nemzetgyűlést eredményeztek, Franciaországban számos miniszterelnök-váltás történt és törékeny többség alakult ki – ez a folyamat táplálta a politikai válság érzését.
A 2025-ös CEVIPOF Politikai Bizalmi Barométer szerint a franciáknak mindössze 26%-a mondja, hogy „hisz a politikában”, és 71%-uk véli úgy, hogy a demokrácia rosszul működik. A felmérés azt is mutatja, hogy a közvélemény egyértelműen eltolódott egy „erős vezető, aki helyreállíthatja a rendet” iránti vágy felé.
A gazdasági aggodalmak (infláció és vásárlóerő) és a biztonsággal kapcsolatos kérdések megerősítik azt az érzést, hogy „a rendszer nem működik”.
A Le Monde elemzése szerint az új közvélemény-kutatások a közbizalom meredek romlását mutatják – a franciák többsége radikális változásokat (beleértve az új választásokat) követel, és megkérdőjelezi a kormány azon képességét, hogy kezelni képes a nemzeti kihívásokat.
Választási reform Olaszországban
Olaszországban - amely politikai instabilitásáról és az évek során gyakori kormányváltásairól ismert - Giorgia Meloni miniszterelnöknek sikerült megszilárdítania a jobboldali nacionalista blokkot. A Meloni vezette kormány jelenleg a harmadik leghosszabb ideje hivatalban lévő kormány az Olasz Köztársaság történetében.
Pozícióit egyrészt a kabinetet támogató stabil koalíciónak, másrészt a gyenge és hatástalan ellenzéknek, valamint a közvéleményben tapasztalható hangulatban, az elégedetlenség hiányának köszönheti. A 2017-es választási törvény reformjának köszönhetően, amely garantálja a biztos parlamenti többséget a választásokon legtöbb szavazatot kapott párt számára, Meloni kormánya stabil támogatottsággal rendelkezik mind a parlament alsóházában, mind a Szenátusban. Ehhez jönnek még az olasz miniszterelnök rendkívül erős pozíciói saját pártjában.
A riasztóan stabil Magyarország
Politikai szempontból Magyarország "riasztóan stabil". A kormányzó párt, a "Fidesz" már 15 éve megszakítás nélkül nyeri a választásokat. Mind az 5 mandátum alatt, amelyben a Fidesz hatalmon volt, a miniszterelnök ugyanaz: Orbán Viktor.
Jövő tavasszal Magyarországon parlamenti választásokat tartanak. Másfél évtized után most először reális lehetőség van a kormányváltásra. De hogy mi fog történni, az nem világos, mivel Orbán minden erejét mozgósítja, hogy újra nyerjen – bármi áron.
A Politico legfrissebb összesítése szerint a szavazók 47%-a támogatná Magyar Péter Tisza pártját, a Fidesz 37%-ával szemben. Ugyanakkor kormánypárti kutatóintézetek ennek éppen az ellenkezőjét mérik. De ezek preferenciák arra vonatkoznak, ha hétvégén tartanák a választásokat. És még öt hónap van hátra 2026 áprilisáig. Már lehet tudni, hogy kik az ellenzéki párt jelöltjei, akiket csak viszonylag későn neveztek meg, hogy a lejárató kampányok esélyét csökkenteni tudják. Ugyanakkor a Fidesz esetében tovább tart a titkolózás, bár Orbán Viktor arról beszél, hogy valamennyi jelölt személyéről döntés született - csak éppen a nevük nem ismert.
A magyar politikai stabilitás felszíne alatt forrongnak a dolgok. A választási kampány még el sem kezdődött, de már szinte folyamatosan szerveződnek tömegtüntetések és tiltakozások. A lejárató kampányok mindennaposak. Médiadominanciájával és kiterjedt propagandahálózatával Orbán állandó nyomás alatt tartja az ellenzéki politikusokat és támogatóikat.
A közvélemény egyre nehezebben tudja eldönteni, melyik hír a valós, miután a kormánypárti médiumokat elárasztották a hamis vagy mesterségesen generált tartalmak. Ez a feszült légkör, az elmúlt évek politikai botrányaival és a Fidesz-kormányban folyamatosan zajló korrupciós ügyekkel együtt a közbizalom teljes eróziójához vezetett.
A 21 Kutatóintézet adományokból finanszírozott felmérése szerint a magyarok 48%-a nem bízik a közmédiában, 45%-uk pedig a „stabil” kormányban. A parlamentbe vetett bizalom ugyanilyen alacsony, az ellenzékkel szembeni bizalmatlanság pedig meghaladja a 32%-ot.
A magyar választás kimenetele az európai politikára is komoly kihatással bír. Orbán számos fontos uniós ügyet blokkol, vagy blokkolni tervez, de ha bukik, akkor a Patrióta pártcsalád legerősebb embere veszíti el a hatalmát.
Csehország régi-új miniszterelnöke
Októberben megnyerte a cseh választásokat a populista ellenzék, az Elégedetlen Polgárok Akciója párt (cseh rövidítéssel ANO), amelyet a populista milliárdos, Andrej Babis vezet. November elején a párt koalíciós megállapodást írt alá euroszkeptikus partnereivel, december elejére össze is állt a kormány.
Babis győzelmének egyik oka az állami kiadások növelésére és az EU klíma- és migrációs politikájával való szembenállásra tett ígéretei voltak.
A 71 éves Babis, aki korábban volt cseh miniszterelnök, egyesíti erőit az euroszkeptikus Autósok Pártjával és a szélsőjobboldali euroszkeptikus és NATO-ellenes Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD) párttal. A három párt együttesen 108 helyet foglal el a cseh parlament 200 fős alsóházában (Képviselőház).
Az elmúlt évtizedben az ANO-nak sikerült teljesen elszívnia a hagyományosan erős baloldal támogatóit, akiket a Szociáldemokrata és a Kommunista Párt képvisel. E két formáció támogatottsága drámaian csökkent az ANO javára.
A hagyományos jobboldali pártoknak sikerült megmenteniük magukat az „Együtt” koalícióban való egyesüléssel, amely továbbra is tisztességes támogatottsággal rendelkezik (ma körülbelül 25 százalék).
Várható-e politikai változás Görögországban?
Messziről Görögország politikailag stabil országnak tűnik. A valóság azonban más. A kormányzó Új Demokrácia legutóbbi, 2023-as győzelme nagyrészt az ellenzék és a fő ellenfelek, például a Sziriza és a Paszok problémáinak volt köszönhető.
A mai napig azonban Kiriakosz Micotakisz miniszterelnök, aki 2019 óta van hatalmon, kormányának támogatottsága csökken, és ez egy olyan tendencia, amelynek megfordítása nehéznek tűnik. A legtöbb felmérés azt mutatja, hogy az Új Demokrácia a 2023-ashoz képest valamivel kevesebb mint a felét elvesztette a támogatóinak.
Az intézményi válság és a kormányzati átláthatóság hiánya a választók fő aggodalmai közé tartozik, amit a közvélemény-kutatások is kimutattak.
És bár a miniszterelnök csapata hangsúlyozza, hogy pártjuk szilárd előnnyel rendelkezik a második politikai erővel szemben, és a dilemma “Micotakisz vagy a politikai káosz”, egy friss felmérés szerint a görögök 63%-a politikai változást akar. Közel felük úgy véli, hogy előrehozott választásokra van szükség. A következő rendes választást 2027 tavaszára tervezik.
Addigra változások várhatók a görögországi politikai környezetben. Alekszisz Ciprasz volt miniszterelnök bejelentette, hogy kilép a baloldali Sziriza pártból, amelyet közel 20 évig vezetett. Várhatóan bejelenti saját projektjét, míg a görögök negyede azt mondja, hogy egy Ciprasz vezette pártra szavazna.
Mindez a növekvő infláció, a csökkenő vásárlóerő és az emelkedő lakásárak hatalmas problémája mellett következhet be, amihez társulhat a jogállamiság erodálódása.
Foglyul ejtett kormánykoalíció Bulgáriában
2021 óta a bolgárok hétszer szavaztak előrehozott választásokon, de a parlament minden egyes következő összetétele kaotikusabb és széttagoltabb volt, mint az előző. Ez idő alatt nagyrészt az elnök által kinevezett ügyvivő kormányok irányították az országot, mivel a parlament nem tudott többséget szerezni egy rendes kabinet megalakításához. Így a tömeges korrupcióellenes tüntetések ötödik évében, amelyek Bojko Boriszov miniszterelnök bukásához vezettek, pártja, a GERB ismét a vezető politikai erővé vált, de jóval kevesebb képviselővel rendelkeznek a kilencpárti parlamentben.
2025 elején a jobbközép pártnak tartott GERB koalícióra lépett a baloldali és oroszbarát BSP párttal és a populista ITN-nel. A kormányban azonban a döntő szót egy negyedik párt mondja ki, amely ugyan kívül van a koalíción, de biztosítja a többséget. Ez a "DPS-Új Kezdet", amelynek vezetőjét, Deljan Pejevszkit az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság a globális Magnyickij-törvény alapján "jelentős korrupció" miatt szankcionálta.
A bolgár ügyészség, nyomozók, különleges szolgálatok és a korrupcióellenes bizottság azonban nem talált korrupcióval kapcsolatos bizonyítékot Pejevszkivel szemben.. A társadalom nagy része és az Európa-párti ellenzéki koalíció, a PP-DB szerint ennek oka az, hogy mindezek az intézmények Pejevszki ellenőrzése alatt állnak. Néhány személyi döntés és parlamenti szavazás okot ad arra, hogy ezt feltételezzük. Bojko Boriszov, a GERB vezetője azzal védi magát, hogy ha Deljan Pejevszki nem lenne, akkor nem lenne rendes kormány.
Ily módon a stabilitás egyetlen személyen és azon múlik, hogy a kormány milyen mértékben teljesíti politikai akaratát. Maga Pejevszki kifejti, hogy joga van követelni a kormánytól és utasítani őket, hogy mit tegyenek, mert ő és pártja az egyetlenek, akik valóban "a népért" dolgoznak.
A politikai stabilitás álarca mögött feszültség lappang, mivel Pejevszki döntéshozó, de nem felelős személyiség. Annyira elégedett azzal, ahogyan ez a kormány, amelynek ő maga nem tagja, pártja („a népért”) érdekében működik, hogy ragaszkodik ahhoz, hogy az egy teljes cikluson keresztül így legyen.
Dimitar Ganev, a Trend szociológiai ügynökség igazgatója szerint a hatalom stabilitása azon a félelmen alapul, hogy ha most előrehozott választásokat tartanak, az elsődleges politikai erő egy új politikai erővé válhat, amelyet Rumen Radev elnök vezet.
Ezt hamarosan tesztelhetik is a bolgárok: csütörtökön ugyanis végül benyújtotta lemondását Roszen Zseljazkov kormányfő - nem sokkal a kormányáról szóló bizalmatlansági indítvány szavazása előtt és egy nappal az után, hogy tömegtüntetésen követelték a távozását. Zseljazkov szűk egy évet tölthetett csak a kormányfői székben, távozásának időpontja pedig azért is kényes, mivel az EU legszegényebb és legkoruptabb országában január elsején vezetik be az eurót.
https://hvg.hu/vilag/20251211_bulgaria-tuntetes-korrupcio-kormany-lemondas
Ez a cikk a PULSE projekt keretében készült, amely egy európai kezdeményezés, amely a határokon átnyúló újságírói együttműködést támogatja. A következők dolgoztak rajta: Zornitsa Lateva (Mediapool.bg, Bulgária); Kostas Zafeiropoulos (Efsyn, Görögország); Petr Jedličkaq Denik Referendum (Csehország); Lorenzo Ferrari és Francesco Berto, OBCT (Olaszország); Voxeurop (Franciaország); Arató László (EUrologus/HVG, Magyarország).
Az eredeti cikk itt olvasható.
Nyitóképünkön: Orbán Viktor a Patrióta Pártcsalád madridi találkozóján 2025. február 2-án Fotó: AFP / Thomas Coex
A hvg360 tartalma, így a fenti cikk is, olyan érték, ami nem jöhetett volna létre a te előfizetésed nélkül. Ha tetszett az írásunk, akkor oszd meg a minőségi újságírás élményét szeretteiddel is, és ajándékozz hvg360-előfizetést!
PULSE Projekt
A PULSE Projekt határokon átívelő újságírói együttműködés, amelynek keretében a HVG és az EUrologus csapata 12 másik európai szerkesztőséggel közösen dolgozik elemző és tényfeltáró cikkeken. A projekt az Európai Bizottság támogatásával jött létre.
