2016-ban egy kisvárosi thriller indult útjára a Netflixen, hogy globális popkulturális üstökössé váljon 2025-re. A Stranger Things záró évada nem csupán lezár egy történetet, de egy jelenséget is búcsúztat, miközben megmutatja, mit jelent a Covid előtti és utáni popkultúra, és kik vagyunk mi, akik fogyasztjuk ezeket a modern meséket.
A sorozat elsődlegesen nosztalgikus időgép. Az 1980-as évek filmjeinek (Steven Spielberg, John Carpenter, Stephen King), zenéinek és hangulatának tudatos, de nem szolgaian másoló felidézése azonnal magával ragadta a nézők millióit, ezzel bizonyítva, hogy a popkultúra képes folyamatosan megújulni, adaptálódni, és egy kulturális korszak öröksége releváns maradhat generációról generációra.
Ez a műfaji határokat lebontó, sci-fi–, horror–, dráma– és kalandelemeket zökkenőmentesen mixelő modern mese, a XXI. század elvárásainak megfelelően totális élményt kínál, egyesítve a mozifilmet és a klasszikus televíziós sorozatot. Nem véletlen, hogy az egész sorozatot lezáró utolsó rész, december 31-én/január 1-jén mozifilm hosszúságú lesz. És az is árulkodó, hogy a hírek szerint a Netflix epizódonként 50–60 millió dollárt költött el a moziszerű élmény kialakítására.
Szabó Andrea
Túry Gergely
