Metz Rudolf: Milyen vezető kell a magyaroknak – és miért rossz ez a kérdés?

Mi a magyar vezetők sikerének kulcsa? – tette fel a kérdést nemrég a Méltányosság Politikaelemző központ írása a HVG-n. Metz Rudolf vezetéskutató ennek a cikknek az állításait elemzi.

  • Metz Rudolf

Ritka az olyan elemzés, amely a magyar politikát nem intézmények, szabályok vagy programok felől, hanem vezetési logikákon keresztül próbálja megérteni. A Méltányosság Politikaelemző Központ HVG-n megjelent írása ezért fontos vállalkozás: kimondja, hogy a hazai politikai verseny ma elsősorban vezetők között zajlik, és csak másodsorban programok között. Ez alapvetően helyes felismerés.

Ritkán lesz orvosból miniszterelnök-jelölt – Milyen vezető kell a magyaroknak?

Látomás és indulat címmel szervez nyilvános vitát december 16-án a Méltányosság Politikaelemző Központ. Erős, karizmatikus vezetőt látnak szívesen az emberek, vagy épp az ellenkezőjét: pragmatikus-technokratikus vezetőt, aki ügyeket intéz? Ez a vitairat Orbán Viktor és Magyar Péter vezetői karakterét helyezi kontextusba.

A probléma ott kezdődik, ahol a vezetés elemzése karakterleírássá egyszerűsödik. A cikk központi kerete – kompetencia, integritás, hitelesség – első pillantásra korszerű és nemzetközileg is jól beágyazott, ám az érvelés előrehaladtával háttérbe szorul az, ami a vezetést valóban érdekessé és politikailag hatékonnyá teszi: a vezető és követői közötti élő, kölcsönös és folyamatosan változó viszony. Ebben a formában a vezetés nem dinamika, hanem címke lesz – és épp itt kezd elfogyni az elemzés ereje.

Nem az számít, amilyennek az elemzők látják a vezetőt

A Méltányosság elemzése joggal hivatkozik egy friss nemzetközi kutatásra. A különbség azonban lényeges: míg a kutatás a választók fejében létező vezetőképet vizsgálja, addig a HVG-cikk szerzői saját értelmezésük alapján osztanak vezetői bizonyítványt. Ez pedig a vezetéskutatás egyik jól ismert zsákutcájához vezet: ahhoz a gondolathoz, hogy a vezetés megragadható stabil személyiségjegyek listájaként.

Hozzászólások