JANUÁR 1. – Bővülő schengeni övezet, apadó migráció
Bulgária és Románia a schengeni övezet teljes jogú tagjává vált, megszűnt az ellenőrzés a két országgal közös szárazföldi EU-s határokon is. A döntés azután született, hogy 2024. március 31-étől a két állam részlegesen – a tengeri és a repülőtéri határokon – már az ellenőrzésmentes övezet része lett. A 29 államot és 420 millió embert magában foglaló schengeni övezet a világ legnagyobb, szabad mozgást garantáló térsége. Az ellenőrzés nélküli utazást – biztonsági okokra és a migráció megfékezésének szükségességére hivatkozva – azonban több ország is korlátozza. Németország ellenőrzést vezetett be a lengyel, a cseh, az osztrák és a francia, Ausztria pedig a magyar, a szlovák és a szlovén határszakaszán.
A skandináv államokban elsősorban a jelentősebb utazási csomópontokban, a repülőtereken, illetve a Dániát és Svédországot összekötő Öresund hídon ellenőrzik az utasokat. Közben visszaesőben van az Európába irányuló illegális migráció: a Frontex adatai szerint az év első kilenc hónapjában 22 százalékos volt a csökkenés a 2024-es adatokhoz képest.
A nyugat-balkáni szakaszon 47 százalékos, a nyugat-afrikai útvonalon pedig 58 százalékos visszaesést mértek. A legnagyobb számban bangladesi, afganisztáni és egyiptomi állampolgárok próbálkoztak az illegális belépéssel.
JANUÁR 9. – Trudeau távozik
Lemondott a kormányzó kanadai Liberális Párt vezetéséről Justin Trudeau, és bejelentette, hogy a miniszterelnöki posztról is megy, ha pártja megtalálta az utódját. Ezzel újabb, korábban sztárként kezelt progresszív politikus távozott a világpolitikából, aki körül elfogyott a levegő a konzervatívabbá váló hangulatban. Az 1968–1979 és 1980–1984 közötti legendás liberális miniszterelnök, Jean-Pierre Trudeau fia 2013-ban vette át pártja irányítását. Már két év múlva, majd 2019-ben és 2021-ben is parlamenti választást nyert, de már öt éve az Új Demokrata Párt (NDP) külső támogatásával működő kisebbségi kormány élén állt. 2024 végén aztán az NDP felmondta az együttműködést, s leköszönt a kormányfő helyettese és pénzügyminisztere, Chrystia Freeland, előrevetítve a miniszterelnök lemondását, akinek népszerűsége 22 százalékra esett.
A liberálisok vezetését Mark Carney vette át, aki a 2008-ban kirobbant pénzügyi krízis idején a kanadai, a 2016-os Brexit-népszavazáskor pedig a brit jegybank elnöke volt. Kanadában szokatlan módon úgy lett kormányfő, hogy nem volt parlamenti mandátuma, és soha nem indult választott pozícióért, ezért a legitimációja érdekében április 28-ára hozta előre az októberben esedékes parlamenti választást. A kampányt hátrányból indította, de végül nyert a hatalomváltásra készülő Pierre Poilievre konzervatív pártvezér ellen. Pedig utóbbi 20 százalékpontos előnnyel indult, de annyira nyíltan szurkolt neki a liberálisokkal trollkodó és Kanadát az USA 51. tagállamaként látni akaró Donald Trump, hogy az északi szomszédja ellen vámháborút indító amerikai elnök lényegében megnyerte Carney-nek a választást, a szavazókat a végül a mandátumát is elbukó Poilievre ellen fordítva.
