A New York Times vezércikke törvénytelennek és ostobának minősíti Donald Trump amerikai elnök Venezuela elleni támadását. Persze sokan nem fognak sírni Nicolás Maduro után, hiszen elnyomta népét és destabilizálta a nyugati féltekét, csakhogy az utóbbi évszázad amerikai külpolitikája azt támasztja alá, hogy csak ront a dolgon, ha erővel próbálják megbuktatni akár még a leggusztustalanabb rezsimet is.
Ilyen volt Afganisztán, Líbia, Irak, illetve Latin-Amerikában Chile, Kuba, Guatemala és Nicaragua. Trump most nemzetközi válság felé tolja Caracast, elfogadható érvek nélkül. Az alkotmány kimondja, hogy ilyen esetekben a Kongresszushoz kell fordulnia, hacsak nem kíván törvényt szegni. Valószínűleg tudta, hogy bizonytalan lett volna a felhatalmazás.
Donald Trump a nemzetközi jogon, az amerikai alkotmányon és törvényeken átgázolva fogta el és fosztotta meg hatalmától Nicolás Maduro venezuelai elnököt, s elmondása szerint az USA „irányítja” a latin-amerikai országot, különös tekintettel annak kivételes olajkincsére. A precíziós katonai művelettel egyben – Marco Rubio külügyminiszter szavait idézve – világossá tette, hogy bárhol, bármikor lecsaphat azokra, akik szembeszegülnek vele.
A szerző úgy látja: nevetséges, amikor arra hivatkozik, hogy narkoterrorizmust akarta visszaszorítani, mert a vád nem áll meg Venezuela esetében. Az viszont már sokkal inkább ül, hogy uralni kívánja az USA hátsó udvarát. Nyilvánvaló, hogy a közép-amerikai ország lett az új keletű washingtoni imperializmus első áldozata.
