A génmódosítástól félünk, de hogy állunk a génszerkesztéssel? Azért fontos ezt tudni, hogy a klímaválságban is legyen mit ennünk

Egyre nagyobb szerephez jutnak az innovatív baktériumok, biostimulánsok, enzimek, növényi hormonok és a génszerkesztés az agrárágazatban. Erről beszélgettünk Andre Negreirosszal, a világ egyik legnagyobb agrártechnológiai vállalkozásának közép- és kelet-európai kereskedelmi vezetőjével.

A cikk a Fenntartható fejlődés 2026 című magazinban jelent meg először. A kiadványnak a hvg360-on megjelent cikkeit itt találja. A magazin itt rendelhető meg.

A gazdáknak nemcsak az elemekkel kell megbirkózniuk, hanem több élelemmel kell ellátniuk a világ növekvő népességét, ráadásul a többletet ugyanannyi területen kell megtermelniük,

sorolja a klímaváltozás hatásainak egyre jobban kitett mezőgazdaság előtti kihívásokat Andre Negreiros, a Corteva Agriscience globális agrárcég kelet-közép-európai kereskedelmi vezetője, aki szerint az innováció kínálja a fő irányt a klímaválság nyomán változó körülményekhez való alkalmazkodásra. Erre pedig a biológiai szerek, a biostimulánsok, a növényi hormonok és az új génszerkesztési technika (new genomic techniques – NGT) kínál lehetőséget.

Andre Negreiros
Reviczky Zsolt

A két nagy múltú vegyipari cég, a DuPont és a Dow egyesülése után, az agráripari részlegeik külön cégbe szervezésével hét évvel ezelőtt megalakult Corteva Agriscience, a világ egyik legnagyobb agrár-biotechnológiai cége egyebek között ilyenek fejlesztésére fókuszál.

Hozzászólások