A konkrét példában a tulajdonos – akinek az osztalékot fizetik – több jogviszony alapján is jövedelemhez jut: munkaviszonyban van szakképzési munkaszerződéses bére és munkabére is. Ezen túlmenően egyéni vállalkozásában átalányadóból származó jövedelemmel is rendelkezik. 2025 októberétől pedig a munkabére szja-mentes a három gyermeket nevelő anyák kedvezménye miatt.
Kérdés, hogy a felsorolt jövedelmek közül melyek vehetők figyelembe olyan jövedelemként, amelyekre vonatkozóan a szochokötelezettség már teljesült. Konkrétan a szakképzési munkaszerződés során kapott bér, az szja-mentesen kapott munkabér, illetve az átalányadózás során szja-mentesen felvett jövedelem figyelembe vehető-e vagy sem, függetlenül attól, hogy ezek után (a különböző mentességek okán) konkrét adófizetés volt-e vagy sem.
A szakértő válasza
Az osztalék után a szociális hozzájárulási adót a magánszemélynek addig kell megfizetnie, amíg a szociális hozzájárulási adóról szóló törvény (Szocho tv.) 1. § (1)–(3) bekezdése és az 1. § (5) bekezdés a)–e) pontja szerinti jövedelme a tárgyévben eléri a minimálbér összegének huszonnégyszeresét, amely összeg 2025-ben 6 979 200 forint, 2026-ban 7 747 200 forint.
Az Szja tv. szerinti összevont adóalapba tartozó adó(előleg)alap számításánál a Szocho tv. 1. § (1) bekezdése nevesíti a figyelembe vehető jövedelmeket. Így ennél a bekezdésnél nincs annak jelentősége, hogy járulékot vagy szochót kell-e fizetni az adott jövedelem után, vagy sem. Az így kifizetett összeg figyelembe vehető az adófizetés felső határának meghatározása során.
Annak viszont van jelentősége, hogy az adott jövedelmet az szja-alap számításakor figyelembe kell-e venni vagy sem. A konkrét példára vonatkoztatva ez azt jelenti, hogy az szja-mentes szakképzési bért nem lehet figyelembe venni. Ennek oka pedig az, hogy a Szocho tv. 1. § (3) bekezdése szerint adó(előleg)alap hiányában a társadalombiztosítási ellátásokról szóló (Tbj.) alapján járulékalapot képező jövedelmek számíthatók be [a Tbj. 27. § (1) bekezdés b) pontja és a Tbj. 30. §-a alapján]. Ez a bekezdés pedig ezen példa esetében nem releváns.
Mindezek alapján a munkabért, a szakképzési bérből az szja-alapot képező bér összegét, valamint az adóalapot képező átalányban megszerzett jövedelmet (az adómentes rész felett) lehet figyelembe venni a kérdéses magánszemély összevont jövedelmei közül. A munkabérként (az adómentes szakképzési béren felül), valamint az átalányadóban felvett jövedelmek véleményem szerint az összevonás alá eső jövedelem kategóriájába esnek – ezért lehet figyelembe venni, függetlenül attól, hogy a magánszemélynek a gyerekkedvezmény miatt végül nem kell szja-t fizetnie.
