Trump úgy csapott le az árnyékflottára, hogy az oroszoknak is megmutassa, ki az úr a háznál

Az USA fellépett az árnyékflottákhoz sorolt tankerhajókkal szemben, amelyeknek működése és elfogása is sok kérdést felvet tengerjogi szempontból. A művelet jogi útvesztőiben Lattmann Tamás nemzetközi jogász segít eligazodni.

Kicsit több mint egy hónapon belül hat olajszállító tankert tartóztatott fel és vett birtokba az USA, mindegyikük az utóbbi időben sokat emlegetett árnyékflotta tagja. A világ tengereit csaknem másfél ezer ilyen hajó járja, általában szankció alá vont szállítmánnyal, homályos küldetéssel.

A nyugati államokat – különösen a büntetőintézkedések elrendelőit – ez régóta zavarja, ám az erőteljes fellépéshez a Donald Trump amerikai elnök által Venezuela ellen elrendelt tengeri blokád kellett. Ami azután is fennmaradt, hogy amerikai kommandósok Caracasból elrabolták Nicolás Madurót, a latin-amerikai ország államfőjét.

Az elcsípett teherhajók szankcionált rezsimek – Oroszország, Venezuela, Irán – szénhidrogénjét szállítják. Az amerikai parti őrség – a haditengerészet támogatásával – a Karib-tengeren egymás után lefoglalta a Skipper, a Centuries, az M Sophia, Olina és a Veronica elnevezésű tankereket, amelyek guyanai, panamai vagy hasonló, erre „szakosodott” ország zászlója alatt hajóztak.

Majdnem erre a sorsra jutott a Bella 1 is (nyitóképünkön), amely nyár végén hagyta el Iránt, hogy a Szuez–Gibraltár útvonalon a Karib-tenger felé vegye az irányt. A Venezuelával szomszédos Guyanához bejegyzett hajóra már december végén fellátogattak volna az amerikai hatóságok, ám a Bella 1 ezt visszautasította, majd az automata helymeghatározójának kikapcsolásával északkelet felé vette az irányt.

Nagy és lomha kereskedelmi hajók ritkán menekülnek el fürge hadihajók elől, mivel esélyük sincs meglépni. A Bella 1 sarkában is ott volt az amerikai parti őrség, amikor január elsején ismét feltűnt a nyomkövető képernyőkön. Immár Marinera néven, az oldalára festett orosz zászlóval, s feltételezhetően az oroszországi Murmanszk kikötője felé tartott, amit más országok felségvizeire való belépés nélkül érhetett volna el.

Miután az amerikaiak átkergették az egész Atlanti-óceánon, végül Izlandtól háromszáz kilométerre délre, nemzetközi vizeken foglalták le a Marinerát.

Moszkva hivatalos diplomáciai csatornákon kérte Washingtont, hogy hagyjanak fel az üldözéssel, az amerikai sajtóban megjelenő információk szerint még tengeralattjárót is küldött a hajó segítségére. Bár a Marinera mögött ekkor elvileg már ott állt Oroszország erős haditengerészete, az amerikaiak incidens nélkül elfoglalhatták.

Hozzászólások