Melyik a foci-vb legmenőbb meze? 48 csapat, 96 dizájn, és minden, amit tudni érdemes róluk
Összegyűjtöttük a résztvevő válogatottak első és második számú mezeit, és próbáltuk megfejteni, mi inspirálta a tervezőiket. Szavazzon a legszebbre!
„Ahhoz, hogy realista legyél, hinned kell a csodákban” – ez a mottó jellemzi az életét, a kutatói pályafutását. A csoda manapság egyenértékű azzal az álmával, hogy legalább a hazai onkológiai központokban legyen rákvakcinát kutató, gyártó labor?
Ez nem a csoda kategóriája, előbb-utóbb megvalósul. Egyelőre kísérleti fázisban van a rákvakcina egy-két országban, például Németországban, ahol talán a legerősebb a nemzeti konszenzus az innovatív gyógyítás ügyében. Az onkológiai szakmában Magyarországon is érdeklődést érzek iránta azok részéről, akiknek beszéltem róla.
A rákvakcina egészségügyi kormányzati döntés, össznemzeti érdek. Jelenleg is foglalkozom ezzel a módszerrel, betegeket segítek hozzájutni külföldön a terápiához. Debrecenben, a 2000-es évtized elején, kezdetleges projektként már foglalkoztak rákvakcinával, vastagbéldaganatos betegeken próbálták ki, és valóban használt. Az állami finanszírozásba azonban nem sikerült bevinni, akkoriban 20 millió forint önrészbe került volna a betegeknek.
Hidvégi Máté
1955-ben született. Biológus-mérnök, biokémikus, rákkutató, műszaki-biokémiai doktor, a kémiai tudomány kandidátusa, a kémiai tudomány habilitált doktora, címzetes egyetemi tanár. Az Esterin koleszterincsökkentő és az Avemar néven ismert, fermentált búzacsíra-kivonatot tartalmazó, gyógyászati célra szánt élelmiszer feltalálója. 1984–2003 között a Budapesti Műszaki Egyetem alkalmazott biotechnológiai és élelmiszer-tudományi tanszékén, 1988–1990-ben Kanadában dolgozott. 1997-ben Resetár Ákossal megalapította az Avemar Kutatási Programot koordináló startupot, amelyet 2015-ben intézményi befektetők részére értékesítettek. Azóta a személyre szabott rákvakcinák kutatásával foglalkozik.
Miben áll a személyre szabott rákvakcina lényege?
A Jankovics Istvánnal közösen kifejlesztett vakcinánk a tumorból kinyert neoantigéneket tartalmazza, amelyek hasonlóan működnek, mint például az influenzavakcinában a vírusantigének. Szükség van hozzá a tumorszövetre, de megvalósítható akkor is, ha nincs elegendő tumorszövet, csak például egy biopsziás minta. A beteg tumorsejtjeit ugyanis szaporítani lehet laboratóriumi körülmények között, vagyis „lombikban” elő lehet állítani minden egyes beteg saját tumorszövetét, amiből aztán el lehet készíteni a teljes tumorantigén-készletet tartalmazó, személyre szabott terápiás rákvakcinát.
Sok éve foglalkozom, amolyan külsős bedolgozóként, a tübingeni vakcinával is: egy sok komponensű, szintetikus peptidvakcináról van szó, amelyet az adott beteg daganatának kialakulásáért és növekedéséért felelős génmutációk, valamint a beteg immunológiai jellemzői alapján készítenek. Mint az köztudott, eredetileg Karikó Katalin is rákvakcinán dolgozott, a Covid-védőoltás úgymond a kutatásai egyik mellékterméke. Ő is hasonlóan gondolkodik abban, hogy a peptidek kisebb csoportjából megtervez egy nagy mRNS-t, ami kódolja a peptideket, és ez az mRNS kerül az oltásba. Vagyis a beteg legyártja a saját rákjának az antigénjeit, amikkel megtanítja az immunrendszerét, hogy az felismerje és elpusztítsa a tumorsejteket.
https://hvg.hu/360/20250218_mrns-vakcina-covid-rak-influenza-pardi-norbert-interju
