A gyógyszercégeknek masszív bevételük lett az mRNS-vakcinákból, ezek jelentős részét visszaforgatják a kutatásokba, így már nem évi 5-6, hanem 40-50-100 klinikai vizsgálat folyik mRNS-alapú készítményekkel – mondja Pardi Norbert, a Pennsylvaniai Egyetem mikrobiológiai tanszékének professzora, aki még 2011-ben csatlakozott a Karikó Katalin és Drew Weissman laboratóriumában zajló kutatásokhoz. Jelenleg már a saját laboratóriumát vezeti Philadelphiában, ahol vakcinák fejlesztésével foglalkoznak részben olyan fertőző betegségek ellen, mint az influenza, de vannak eredményeik az mRNS-alapú rákvakcinák területén is.
Hogyan emlékszik vissza a Covid öt évvel ezelőtti kitörésére? A nyilatkozataiból úgy tűnik, hogy önt annyira nem lepte meg, mint a világ többi részét.
Meglepett engem is, hiszen az én életemben is ez volt az első ilyen nagy kiterjedésű, ilyen sok következménnyel járó járvány. De mivel régóta foglalkozom mRNS-alapú vakcinák kifejlesztésével pandémiát okozó vírusok ellen, tudtam, hogy mindig benne van a levegőben egy világjárvány lehetősége. Hogy ez akkora lesz, amilyen jó esetben csak 50-100 évente van, az meglepett.
Amikor kitört a járvány, rögtön megfordult a fejében, hogy itt hasznos lehet az mRNS-alapú vakcina, aminek a fejlesztésével foglalkoztak?
Éppen Japánban voltam, amikor láttam a híreket. Szinte abban a pillanatban megterveztük a vakcinákat, és nem telt el 24 óra, már a gyártás lehetőségeivel foglalkoztunk természetesen csak az állatkísérletes vizsgálatokra a Pennsylvaniai Egyetemen. Éppen
ez a szép az mRNS-platformban, hogy szintetikus technológia, az ember számítógépen megtervezi a molekulákat, a gyártáshoz pedig nem kell komolyabb sejtkultúra és bonyolult gyártási infrastruktúra,
mint a hagyományos vakcinakészítésnél. Az mRNS-technológia esetében a genetikai információt juttatjuk a szervezetbe, ami alapján az mRNS-t felvevő sejtek elkészítik az mRNS-en kódolt fehérjemolekulát. A Covid-19 vakcina esetén a tüskefehérjét, ami majd – mint idegen fehérje – kiváltja az immunválaszt. A koronavírus tüskefehérjéjéről hamar volt genetikai információ, így meg tudtam tervezni a saját vakcináinkat. Ezek nagyon hasonlítottak azokhoz, amelyeket végül jóváhagytak humán használatra.
Mekkora lökést adott a Covid az mRNS vakcinák kutatásának, fejlesztésének? A pandémia valóban 10-15 évnyi kutatási időt spórolt meg önöknek, ahogy korábban mondta?
Lehet, hogy keveset mondtam a 10-15 évvel. Természetesen ízléstelen dolog lenne úgy fogalmazni, hogy nekünk jól jött a járvány, hiszen több millió ember halt meg közvetett vagy közvetlen módon a Covid miatt. Az viszont tény, hogy az mRNS technológia bizonyította a hasznosságát, és óriási források áramlanak az ilyen irányú fejlesztésekbe. Számomra is könnyebb pályázatokon kutatási pénzt szerezni, mert a technológia bizonyította, hogy működik emberben is. A gyógyszercégeknek masszív bevételük lett az mRNS-vakcinákból, ennek jelentős részét visszaforgatják a kutatásokba, így nem évi 5-6, hanem 40-50-100 klinikai vizsgálat folyik mRNS-alapú készítményekkel. Ezek nem lennének, ha a sikeres Covid-vakcina fejlesztése nem történik meg. Abban reménykedünk, hogy lesznek olyan új vakcinák vagy egyéb gyógyszerek, amelyeket ennek a sikernek a következtében fejlesztenek ki.
Milyen könnyebbséget éreznek még?
Robbanásszerű fordulatot tapasztaltunk abban, hogy a tudóstársadalom mit gondol az mRNS-vakcinákról. 1990-ben publikálták az első cikket, amelyben bemutatták, hogy a laborban készített, szintetikus RNS, ha állatokba oltjuk, működőképes. Aztán lassan alakultak a dolgok, a kétezres években a Karikó Katalin–Drew Weissman páros munkája jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy fejlődjön a terület.
A gondot az okozta, hogy nem hittek nekik. Publikálták ugyan azokat a cikkeket, amelyek később Nobel-díjat értek, de a szélesebb tudóstársadalom nem gondolta, hogy az mRNS működhet mint gyógyszer.
Amikor 2011-ben csatlakoztam hozzájuk, pénz nem nagyon volt, megoldatlan feladat annál inkább. Ezeket a tízes évek közepére megoldottuk, de még 2-3 évvel a pandémia előtt is kaptunk olyan bírálatokat jelentős tudományos szaklapoktól, hogy ebben a technológiában semmi nagy dolog nincs, és egyébként sem biztos, hogy emberben is működni fog.
„Én itt már minden »hülyére« szavaztam. Értelmes, világlátott, anyagilag stabil helyzetben lévő embernek szerintem tilos politikai párt közelébe mennie itthon” – mondja a magyar „orr”. HVG-portré.
Dopeman a „Jó arcok”-at, Kocsis Máté a „Zebra” nevű kört vezeti. Na de melyik kört vezetheti Schmidt Mária?
Nem kell már tartós tejet venni, jön a világháború, kivéve Magyarországon – üzeni Orbán. Megnéztük, mi igaz az állításaiból.
Kellemes zenei aláfestés jellemzi, egy mosolygó pap is felbukkan benne.
