Mit csinált a kormányhivatal, ha a titkosszolgálat kellett a gödi szennyezés feltárásához?

A gazdasági hasznot a politikai kockázatok elé helyezve engedhették tovább működni a Samsung súlyosan szennyező gödi akkugyárát. A botrány kapcsán az ellenzék magyar Csernobilt emleget. Az ügy ráéghet a kormányra.

Mélypontra viheti az akkumulátoripar eddig sem túl magas társadalmi támogatottságát a Telex cikke nyomán a Samsung SDI körül hétfőn kirobbant botrány. A lap a gödi üzem belső jegyzőkönyveinek birtokában tárta fel, hogy az akkugyár egyik, elvileg a többi területtől hermetikusan elzárt részlegének levegőjében a határértéket sok százszorosan meghaladó koncentrációban voltak rákkeltő anyagok, amelyek a szűrőberendezés elégtelen működése miatt a gyár teljes területén szétszóródtak.

A munkatársak kitettségét a dél-koreai cég többször is kénytelen volt jelezni a hatóságoknak, ám eközben úgy döntött: inkább kifizeti az alkalmanként 10 millió forintban limitált bírságot, mint hogy valódi megoldást keressen a dolgozók és a gödi lakosok egészsége érdekében.

A súlyos szabálytalanságok és a Samsung tétlensége miatt a gyár vezetőit és munkatársait az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzeti Információs Központ emberei lehallgatták, valamint belső dokumentumokat szereztek meg, majd az erről szóló jelentést 2023 tavaszán a kormány elé tárták. Ennek hatására több miniszter is a gyár működésének felfüggesztése mellett érvelt – Rogán Antal például vállalhatatlan politikai kockázatnak nevezte az ügyet –, ám nemzetgazdasági okokra hivatkozva hagyták tovább üzemelni. A Samsung 2024-ben egy, a Telexhez eljutott belső dokumentumban úgy fogalmazott, hogy „a helyzetet kiterjedt lobbitevékenységgel és ígérgetéssel oldottuk meg”. 

Hozzászólások