Orbán Viktor szisztematikusan rombolja a jogállamot 2010 óta, ezért igazából semmi meglepő nincs abban, hogy visszaél a bűnügyi adatokkal, rendeletben ír felül törvényeket, bíróságokat akadályoz meg a munkájuk végzésében. Politikai értelemben a miniszterelnök valószínűleg úgy látja, hogy mindezt megteheti, hiszen a választók többségét eddig láthatóan nem zavarta a fékek és ellensúlyok hiánya.
Egy jól működő polgári demokráciában erre nem lenne lehetősége, ő azonban a magyar nép éles szemű „szociológusaként” eddig pontosan tudta, meddig mehet el, s úgy gondolja, hogy az alkotmányos jogállam nem olyan érték, aminek elvesztése miatt a választók tömegei ellene fordulnának.
https://hvg.hu/elet/20260210_ivanyi-gabor-a-vadlottak-padjan-foto
A választási kampány közepén azonban ezek az egymást követő botrányok könnyen visszaüthetnek, hiszen gyúanyagot adnak az ellenzék kezébe. Például az, hogy a kormány cinkos elnézéssel reagál munkavédelmi jelentésekre, és több százmilliárd forinttal támogat egy olyan akkugyárat, amelynek dolgozóit súlyos egészségügyi veszélynek teszik ki, a hatóságokba vetett bizalmat kezdi ki.
A Lázár János ellen Gyöngyösön tüntető romákról való hazudozás még azokat is elgondolkodtathatja, akik egyébként nem kapták fel a fejüket arra, hogy a miniszter csak WC-pucolásra tartja jónak a cigányság tömegeit. Az, hogy egy minisztert pár óra elteltével meghazudtoljon egy megyei rendőrség – Lázár állításával szemben azt közölve, hogy ők senkit nem igazoltattak, és senkinek a priuszáról nem adtak ki semmilyen információt –, nem passzol az Orbán-kormány önfényező imázsához. Homály fedi, hogy miként kerültek Orbánhoz, majd a Fideszhez és Lázárhoz azok az adatok, amelyekkel azt a sztereotip magyarázatot igyekeztek sugallni, hogy a kormány ellen tüntető cigányok mind bűnözők lennének.
Jogszerűen biztosan nem szerezhették meg az erre vonatkozó információkat, hiszen a bűnügyi nyilvántartásokhoz kizárólag konkrét törvényi felhatalmazással rendelkező szervek férhetnek hozzá, és csak meghatározott célból. Még a miniszterelnök sem kérheti, hogy ad hoc módon kiadják számára a nyilvántartásban szereplők adatait. Orbán persze nem is próbálta indokolni, hogyan kapta meg őket, Lázár pedig nem tudott vagy nem akart egyenes választ adni az őt faggató újságíróknak. A máskor oly magabiztos miniszter rég nem volt olyan kommunikációs zavarban, mint az utóbbi napokban, így fel is függesztette azt a gyakorlatot, hogy a Lázárinfó végén a sajtó kérdéseire is válaszol.
https://hvg.hu/360/20260206_hvg-para-kovacs-ne-feljetek-ciganyok-megjottek-amagyarok
Az sem erősítette a bizalmat az orbáni „jogállami” megoldások iránt, hogy Lázár szerint amit a miniszterelnök tud, azt a miniszterei is tudhatják. Ez arra is utal, hogy a kampányban politikai okokból egy ellenzéki tüntetésen részt vevőknek minden lehetséges állami adatbázisban lévő adatát használni fogják, ha úgy gondolják: ezzel üthetnek az ellenzéken.
E ponton nyer értelmet, miért volt annyira fontos Rogánéknak az arcfelismerő rendszerek mihamarabbi bevezetése; nem annyira a bűnüldözés, hanem a politikai érdek szempontjából. A bíróságokat korlátozó, a múlt héten született kormányrendelet, bár a választási harcban várhatóan nem vet majd akkora hullámokat, még súlyosabb kérdéseket vet fel.
