Kutatói tevékenysége a daganatos megbetegedések kialakulását befolyásoló genetikai tényezőkre fókuszál, különös tekintettel a hazai cigány lakosságra. Milyen eredményeket ért el a rákkutatásban?
Törvény tiltja, hogy az egészségügyi és az oktatási intézményekben nemzetiségi adatokat rögzítsenek, így a megbetegedésekkel és a halálozásokkal kapcsolatban egyik kisebbségre vonatkozóan sincsenek országos adataink. Az etnikai hovatartozást csak külön etikai engedély alapján lehet megkérdezni. Az ilyen külön engedélyezett kutatások pedig mindig kisebb elemszámúak, és természetesen csak az adott vizsgált csoportra érvényesek, de feltételezhetjük, hogy az eredmények kivetíthetők a hasonló körülmények között élőkre is.
A kutatói pályafutásom kezdetén elérhető volt egy kistérségi vizsgálat, amely Észak-Magyarország régióban hasonlította össze a megbetegedési arányokat a roma és a nem roma lakosok között. Ebben a publikációban leírták, hogy az ott élő roma lakosok között 1,8-szor gyakrabban fordult elő daganatos megbetegedés, mint az ugyanabban a régióban élő nem romáknál. Ez felkeltette az érdeklődésünket.
Kezelésre váró páciensek a cigándi háziorvosi rendelőben
Túry Gergely
Az említett szabályozás mellett erről a pontról még tovább lehetett lépni?
Megterveztünk egy olyan vizsgálatot, ahol az akartuk kideríteni, hogy a genetikai tényezők állnak-e a magasabb halálozás hátterében. A kutatásban a korai karcinogenezisben szabályozó szereppel bíró legfontosabb géneket vizsgáltuk. A genotipizálás eredménye szerint a romák magasabb daganatos halálozásáért nem a genetikai tényezők a felelősek, ugyanis a roma mintákban ugyanolyan gyakorisággal fordultak elő a daganatok kialakulásával kapcsolatban alacsony kockázatúnak számító allélváltozatok és a magas kockázatúak, mint a nem romáknál. A disszertációm konklúziója tehát az lett, hogy a gyakoribb megbetegedés hátterében nem a belső, azaz genetikai tényezők állnak, akkor tehát egyértelműen a külső, azaz az életmódi és környezeti tényezők okolhatók.
https://hvg.hu/360/20251212_orokletes-rak-hajlam-Fekete-Balint-Andras-genetikus-dan-spermadonor-genetikai-tesztek-daganatos-betegesegek
Orsós Zsuzsanna
51 éves biológus, egyetemi adjunktus, kutató. Hetedikként született egy Tolna megyei község beás cigány családjában, 1992-ben érettségizett, utána laborasszisztensként dolgozott Pécsen. 2000-ben felvételt nyert Szegedre, biológus szakra, amit végül 2005-ben Pécsen fejezett be. Még ebben az évben jelentkezett az orvosi kar doktori képzésére, doktoranduszként elnyerte a Magyar Tudományos Akadémia nappali tagozatos roma PhD-hallgatóknak kiírt első ösztöndíját. Disszertációját 2013-védte meg. 2010 óta a PTE Általános Orvostudományi Kar Orvosi Népegészségtani Intézetének munkatársa, ahol orvos-, fogorvos- és gyógyszerészhallgatókat tanít. 2017-től elnöke a Bogdán János Alapítványnak, mely a hátrányos helyzetű gyermekek oktatásának elősegítését tűzte ki célul. 2018-ban beválasztották az 50 elszánt magyar nő című kötetbe, 2020-ban a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést kapta a betegségmegelőzés, a járványtan területén elért kutatási eredményei, valamint a hazai roma közösségek felzárkóztatását szolgáló munkája elismeréseként. Férje Kiss István kutatóorvos, a PTE Orvosi Népegészségtani Intézetének vezetője, lányuk gimnazista.
Hipotetikus kérdés, különösen hátrányos helyzetűeknél: hol húzódik az egyén, illetve a társadalom felelőssége a táplálkozási szokások megváltoztatásában?
