Mit jelent neurodiverznek lenni? A diagnózis mellett, azon túllépve mennyire határoz ez meg valakit a saját szemében? Mennyire befolyásolja ez a másokhoz való viszonyulását? A közelmúltban ebben a témában rendezett budapesti beszélgetésen akkora volt az érdeklődés, hogy sokaknak csak a földön vagy az ajtón túl jutott hely. Amikor feltették a kérdést, ki érintett valamilyen módon a témában, sok kéz lendült a magasba.
Az utóbbi években valóban egyre többen tudják meg magukról, hogy idegrendszerük sajátosan működik: autizmussal vagy ADHD-val élnek. Ez a diagnózis pedig sokszor több, mint egyszerű címke, jelentős hatással lehet az énképre és az identitás alakulására is. Amikor valami nevet kap, az egyszerre nyithat teret az önelfogadásnak és a sorstársakkal való kapcsolódásnak, ugyanakkor korlátozó elvárásokkal is járhat.
https://hvg.hu/360/20260214_202607-szemelyisegzavar-borderline-bipolaris-narcizmus-autizmus-adhd-cimkezes-ondiagnozis-rubovszky-gyorgy-zsolt-pszichologia
Változnak az idők
Ha az ADHD és az autizmus identitásra gyakorolt hatásáról beszélünk, meg kell említeni, hogy a diagnózisok számának növekedésével párhuzamosan a hagyományos orvosi modell mellett más megközelítések is egyre nagyobb figyelmet kapnak. Ezek közé tartozik
a neurodiverzitás szemlélete, amely meghagyja az érintettek szabadságát abban, hogy maguk dönthessék el, számukra mit jelent az autizmus vagy az ADHD: állapotot, zavart, betegséget, a személyiségük egyik aspektusát.
A neurodiverzitás fogalmát Judy Singer magyar származású ausztrál szociológushoz kötik. Az elnevezés egyszerre jelent mozgalmat és szemléletet, összességében azt a megközelítést, amely szerint az emberi idegrendszere működése természeténél fogva sokféle. Az, ahogyan érzékelünk, kapcsolódunk, érdeklődünk, figyelünk, érzünk, illetve ahogyan kategóriákat alkotunk a világról, nagyon sokféle lehet, és ebben a szemléletben nem „normális” és „kóros” működések állnak egymással szemben, hanem eltérő igények, szükségletek és kihívások.
„Az autizmus és az ADHD ezek alapján olyan idegrendszeri variánsok, ahol az agy eltérően alkot információkat, máshogy alakulhat az észlelés, a figyelem és az érzelemszabályozás. Korábban ezeket az eltéréseket elsősorban zavarként definiálták, és a hangsúly azon volt, hogyan lehet őket korrigálni – akár orvosi beavatkozásokkal. Ez a medikális modell logikája.
A neurodiverzitás szemlélete nem tagadja, hogy az egyénnek lehetnek valós nehézségei vagy támogatási szükségletei, ugyanakkor különbséget tesz az eltérés és a zavar között. Arra hívja fel a figyelmet, hogy a másság önmagában nem azonos a problémával.
A kihívások sok esetben abból is fakadnak, hogy a környezet és az adott idegrendszeri működés nem illeszkedik jól egymáshoz” – magyarázta a HVG-nek Dr. Madarassy-Szücs Anna gyermekpszichiáter, Vétek Zsófia neuroaffirmatív pszichológus, autizmus szakos gyógypedagógus, valamint Dr. Sipos Boldizsár gyermek- és ifjúságpszichiáter szakorvosjelölt, a Neurodiverz Műhely alapító tagjai, a Park Kiadó gondozásában megjelent AuTipikus – útikalauz az autizmusról kíváncsi elméknek című könyv szerzői.
A neurodiverzitás kapcsán leggyakrabban az autizmus és az ADHD kerül szóba, de a neurodivergens működések közé sorolják például a diszpraxiával, a diszlexiával és a diszkalkuliával vagy intellektuális képességzavarral élő emberek tapasztalatait is.
A Neurodiverz Műhely célja, hogy segítsen megérteni, mi tartozik természetes módon az autizmushoz vagy az ADHD-hoz, mely területeken lehet új eszközökkel, tudatos támogatással segíteni a mindennapokban, emellett hangsúlyt fektetnek arra is, hogy az érintettek feltérképezzék saját működésük mintázatait, erősségeiket és kihívásaikat, valamint hogy kialakulhasson bennük az önelfogadás és egy reális, pozitív énkép.
A Neurodiverz Műhely célja, hogy segítsen megérteni, mi tartozik természetes módon az autizmushoz vagy az ADHD-hoz, mely területeken lehet új eszközökkel, tudatos támogatással segíteni a mindennapokban, emellett hangsúlyt fektetnek arra is, hogy az érintettek feltérképezzék saját működésük mintázatait, erősségeiket és kihívásaikat, valamint hogy kialakulhasson bennük az önelfogadás és egy reális, pozitív énkép.
De hogyan formálhatja pontosan az autizmus és az ADHD az egyén identitását? A szakértők szerint
az idegrendszerünk elválaszthatatlan része annak, akik vagyunk, alapvetően meghatározza, hogyan értelmezzük önmagunkat és a világot, és így az identitásunk alakulását is.
A diagnózis sokak számára olyan lehet, mint egy hiányzó puzzle-darab, válasz sok éve húzódó kérdésekre, nehézségekre.
