#ADHD

Évtizedekig azt hitték róla, hogy szétszórt, túlérzékeny vagy nehéz ember – aztán jött a diagnózis

Egy felnőttkori ADHD- vagy autizmusdiagnózis sokaknak megkönnyebbülés: végre nevet kap az, ami addig lustaságnak, szétszórtságnak, túlérzékenységnek vagy furcsaságnak tűnt. De a felismerés nem csak az érintett életét rendezi át. A szülőkben bűntudat ébredhet, a partnernek újra kell tanulnia, mire van szüksége a másiknak, a testvérek pedig akár évek múlva szembesülhetnek azzal, hogy az ő nehézségeik is háttérben maradtak. Szakértőkkel beszéltünk arról, hogyan változhat meg egy család működése a diagnózis után.

Pszichológia
Pálúr Krisztina

„Olyan volt, mintha elvesztettem volna önmagam” – élet az ADHD- és autizmus diagnózis után

Van, akinek egyszerű magyarázat, van, akinek az indentitásává válik, mást meg sem érint különösebben, amikor orvos mondja ki róla, hogy az átlagosnak tekintettől eltérően működik az idegrendszere. A szakértők szerint mindenkinek érdemes meghagyni a szabadságát ebben. De miért van mostanában annyi ADHD-val és autizmussal élő ember? Mit jelent a neruodiverzitás? És igaza van-e annak, aki „divatdiagnózisról” vagy „szupererőről” beszél?

hvg360
Pálúr Krisztina

Bipoláris? Autista? „Bordi”? „Nárci”? – csak óvatosan az öndiagnózissal

Már laikusként is többet tudunk a pszichés problémákról, mint elődeink bármikor, így a címkézés is szabadon terjed: kis túlzással manapság bipoláris, akinek hangulatingadozásai vannak, autista, aki visszahúzódó, ADHD-s, akinek szórt a figyelme, és így tovább. Rubovszky György Zsolt klinikai szakpszichológussal, pszichoterapeutával beszélgettünk a címkézés és az öndiagnosztizálás túlkapásairól.

hvg360
Nemes Nikolett

Amikor a diagnózis művészetté válik: autizmus, ADHD, neurodiverzitás a Budapest Galériában

Neurodiverzitás, maszkolás, atipikus idegrendszer, hiperfókusz, felnőttkori diagnózis, érzelemszabályozás: egyre gyakrabban hallott-olvasott fogalmak. E szavak és kifejezések ismeretétől az önismeretig és önelfogadásig vezető út azonban elég hosszú – és akkor a társadalmi elfogadás, szakszóval inkluzivitás gyakorlatának elterjedéséhez kellő időt még nem is említettük. A Budapest Galéria átgondolt és érzékenyítő, 2026. február 1-jéig látható kiállítása fontos ismereteket terjeszt, miközben valódi művészi élményt nyújt.

hvg360
Bihari Ágnes

Négy digitális módszer ADHD, PTSD, pánikbetegség ellen

A néhány éve úton-útfélen szajkózott virtuális valóságot és metaverzumot a mesterséges intelligencia taszította ki a közbeszédből. De azért nem érdemes teljesen megfeledkezni a technológiáról – ez olvasható ki abból a kínai kutatásból, amely szerint „a metaverzum-alapú mentális egészségügyi alkalmazások” ígéretes változásokat hozhatnak a mentális rendellenességek kezelésében.

hvg360
HVG

„Nem tudtam, mi a baj velem” – sok nő számára jött el a megváltás azzal, hogy kiderült, az ADHD nem válogat a nemek között

Bár úgy tűnhet, hirtelen mindenki figyelemzavarral küzd, a nők a valóságban gyakran aluldiagnosztizáltak és -kezeltek, ha ADHD-ról van szó. Ennek rengeteg oka van, az egyik az, hogy esetükben a tünetek radar alatt maradnak, ők pedig csendben szenvednek, és igyekeznek megküzdeni az elvárásokkal, amelyek az iskolában, majd a munkahelyen, illetve családban nehezednek rájuk.

Egészség
Pálúr Krisztina