A közösségi média mára sok fiatal elsődleges információforrásává vált a mentális egészség témájában, egy új kutatás azonban arra figyelmeztet, hogy az itt terjedő tartalmak jelentős része nem megbízható.
Van, akinek egyszerű magyarázat, van, akinek az indentitásává válik, mást meg sem érint különösebben, amikor orvos mondja ki róla, hogy az átlagosnak tekintettől eltérően működik az idegrendszere. A szakértők szerint mindenkinek érdemes meghagyni a szabadságát ebben. De miért van mostanában annyi ADHD-val és autizmussal élő ember? Mit jelent a neruodiverzitás? És igaza van-e annak, aki „divatdiagnózisról” vagy „szupererőről” beszél?
Már laikusként is többet tudunk a pszichés problémákról, mint elődeink bármikor, így a címkézés is szabadon terjed: kis túlzással manapság bipoláris, akinek hangulatingadozásai vannak, autista, aki visszahúzódó, ADHD-s, akinek szórt a figyelme, és így tovább. Rubovszky György Zsolt klinikai szakpszichológussal, pszichoterapeutával beszélgettünk a címkézés és az öndiagnosztizálás túlkapásairól.
Neurodiverzitás, maszkolás, atipikus idegrendszer, hiperfókusz, felnőttkori diagnózis, érzelemszabályozás: egyre gyakrabban hallott-olvasott fogalmak. E szavak és kifejezések ismeretétől az önismeretig és önelfogadásig vezető út azonban elég hosszú – és akkor a társadalmi elfogadás, szakszóval inkluzivitás gyakorlatának elterjedéséhez kellő időt még nem is említettük. A Budapest Galéria átgondolt és érzékenyítő, 2026. február 1-jéig látható kiállítása fontos ismereteket terjeszt, miközben valódi művészi élményt nyújt.
A kutyák sok szempontból hasonlítanak az emberre, többek között a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarhoz (ADHD) hasonló viselkedések is spontán megjelenhetnek náluk. Ezek pedig megbízhatóan mérhetők az ELTE etológusai által kifejlesztett kérdőív segítségével.
A néhány éve úton-útfélen szajkózott virtuális valóságot és metaverzumot a mesterséges intelligencia taszította ki a közbeszédből. De azért nem érdemes teljesen megfeledkezni a technológiáról – ez olvasható ki abból a kínai kutatásból, amely szerint „a metaverzum-alapú mentális egészségügyi alkalmazások” ígéretes változásokat hozhatnak a mentális rendellenességek kezelésében.
Másként gondolkodnak magukról azok, akik orvosi papír híján saját magukat diagnosztizálták figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarral, vagyis ADHD-val.
Egyre több gazda számol be a kedvenceiknél megjelenő, az ADHD-ra utaló viselkedésformákról.
Újabb területen jelenik meg a Flipper Zero gyártója, ezúttal a figyelemzavarban szenvedő embereken segítene.
Szakítottak a hagyományos klinikai diagnosztizálási módszerekkel amerikai és spanyol kutatók: okosórákról gyűjtött adatok segítségével próbáltak azonosítani pszichiátriai betegségeket. Az eredmények alapján úgy néz ki, sikerrel.
Úgy tűnik, nem minden esetben hatékony a mikrodózisú LSD-terápia, legalábbis erre enged következtetni a Bázeli Egyetem kutatóinak új tanulmánya.
Elmondása szerint az autizmusa sokat segített neki pályafutása során.
Egy új kutatás szerint sokan küzdenek ADHD-val, ám kevesen kérnek segítséget. Életük megváltozhat a megfelelő támogatással.
Az ADHD-ban szenvedő nők és férfiak esetében is azt találta egy brit kutatócsoport, hogy rövidebb az élettartamuk, mint az ADHD-tól nem szenvedő társaiké. Mindez több tényező miatt lehet így.
Bár úgy tűnhet, hirtelen mindenki figyelemzavarral küzd, a nők a valóságban gyakran aluldiagnosztizáltak és -kezeltek, ha ADHD-ról van szó. Ennek rengeteg oka van, az egyik az, hogy esetükben a tünetek radar alatt maradnak, ők pedig csendben szenvednek, és igyekeznek megküzdeni az elvárásokkal, amelyek az iskolában, majd a munkahelyen, illetve családban nehezednek rájuk.
Oldatos készítmény és kétfajta kapszula is kapható.
Nem egy „hiperaktivitási járvány” okozta az ADHD-val diagnosztizáltak számának megugrását, hanem tudományos és társadalmi tényezők – állítja egy svéd kutató.
A Bitinex augusztus óta hiánycikknek számít.
Az NNGYK illetékese szerint átmeneti megoldást jelentő mennyiséget tudnak belőle behozni az országba.
Több oka van annak, hogy miért marad valaki sokáig diagnosztizálatlanul, pedig óriási megkönnyebbülést jelent, ha a kirakós darabjai a helyükre kerülnek egy ADHD-val élő ember fejében. Világszerte problémát okoz a megfelelő tudással rendelkező szakemberek hiánya, és ha a várólisták nagyon hosszúak is, azért történnek előrelépések az ADHD diagnosztizálásában és kezelésében is. Mikor érdemes orvoshoz fordulni, és mit ad a magyar ellátórendszer az ADHD-s felnőtteknek?
