A prosztatarák korai felismerésében régóta gond, hogy a PSA fontos, de nem tökéletes jelző: néha felesleges aggodalmat kelt, máskor nem ad elég egyértelmű választ. Egy új magyar vizeletteszt ezen a bizonytalanságon próbál javítani azzal, hogy tumoreredetű genetikai jelet keres. A kérdés már nem csak az, kimutatható-e a jel, hanem hogy a mindennapi betegellátásban kinek, mikor és mennyit segíthet.
Egy felnőttkori ADHD- vagy autizmusdiagnózis sokaknak megkönnyebbülés: végre nevet kap az, ami addig lustaságnak, szétszórtságnak, túlérzékenységnek vagy furcsaságnak tűnt. De a felismerés nem csak az érintett életét rendezi át. A szülőkben bűntudat ébredhet, a partnernek újra kell tanulnia, mire van szüksége a másiknak, a testvérek pedig akár évek múlva szembesülhetnek azzal, hogy az ő nehézségeik is háttérben maradtak. Szakértőkkel beszéltünk arról, hogyan változhat meg egy család működése a diagnózis után.
A szülés sok nő számára nem felszabadító élmény, hanem trauma, amelynek következményei hónapokkal később is megmaradhatnak. Egy brit elemzés szerint évente több mint 15 ezer nő szenvedhet úgy szüléshez kapcsolódó PTSD-ben, hogy a problémát nem ismerik fel.
Az amerikai Phil Anderson és felesége éveken át a sötétben tapogatózott, miután a férfinek 2019-ben rejtélyes rohamai lettek. A megoldást mostanra sikerült megtalálni.
Van, akinek egyszerű magyarázat, van, akinek az indentitásává válik, mást meg sem érint különösebben, amikor orvos mondja ki róla, hogy az átlagosnak tekintettől eltérően működik az idegrendszere. A szakértők szerint mindenkinek érdemes meghagyni a szabadságát ebben. De miért van mostanában annyi ADHD-val és autizmussal élő ember? Mit jelent a neruodiverzitás? És igaza van-e annak, aki „divatdiagnózisról” vagy „szupererőről” beszél?
Nincs olyan ember, aki a környezete nélkül létezik. Ez is lehetne a mottója Feldmár András pszichoterapeuta és Kröber Edith pszichológus új kötetének, a Diagnózisok homokozójának. A minap rendezett könyvbemutató beszélgetésen a szerzők a megszokottól eltérő szemszögből vizsgálták a traumák, a terápiás helyzetek és a diagnózisok jelentését, illetve értelmét.
Mi állhat egy diagnózis mögött? Hol van az ember, ki az az ember, aki esetté vált? Feldmár András pszichoterapeuta új könyvének bemutatóján erről beszélget szerző- és szerkesztőtársaival.
Brit kutatók két kutyával bizonyították be, hogy a Parkinson-kór korai felismerése lehetséges.
A Microsoft közlése szerint messze túlszárnyalta a mesterséges intelligencia a hús-vér orvosok diagnosztikai képességeit, de azért még nem érdemes arra számítani, hogy a jövőben egy robot lesz majd a rendelőben.
Rengeteg ember életét mentheti meg a Massachusettsi Műszaki Egyetem tudósainak fejlesztése, ami egy jól konzervált DNS segítségével segít kimutatni a halálos és fertőző betegségek jelenlétét.
Valódi áttörést hozhat a mesterséges intelligencia az orvostudomány terén, ezt példázza egy új, az agytumort érintő fejlesztés is.
Brit kutatók egy olyan újfajta tesztet fejlesztettek ki, melynek gyorsasága életmentő lehet a betegek számára.
Bella Ramsey-t egy stábtag figyelmeztette az árulkodó jelekre.
Egy új kutatás szerint sokan küzdenek ADHD-val, ám kevesen kérnek segítséget. Életük megváltozhat a megfelelő támogatással.
Egy Reddit-felhasználó beszámolója szerint egy laza edzés után napokon keresztül rosszul érezte magát, ezért először a mesterséges intelligenciához fordult. A jelek szerint nagyon jól tette.
Nagyot ment néhány nap alatt az a Redditre felkerült történet, melynek szereplője állítja, a ChatGPT-nek köszönhetően került időben orvoshoz.
Katalin hercegné diagnózisa azért is hatott felkavarónak, mert sok család szembesül hasonló helyzettel: a szülőnek nemcsak a betegségével kell megküzdenie, hanem azzal is, hogy ezt hogyan mondja el a gyerekeinek.
Az eddigi tizedük helyett a hasnyálmirigyrákos betegek több mint harmadát tudja kiszűrni az MIT új mesterséges intelligenciája, és a végső cél még ezen is túlmutat.
Több mint 40 ezer beteget vontak be brit kutatók abba a vizsgálatba, amelyben azt akarták kideríteni, milyen hatással van a mesterséges intelligencia a szív-CT eredményének elemzésére. Mint kiderült, a technológia hozzásegítheti az orvosokat a korábban elképzelhetetlenül korai előrejelzésbe.
Nagyfelbontású 3D-s felvételek kellenek csak a retináról a mesterséges intelligenciának, hogy megtalálja a Parkinson nyomait – sokkal hamarabb, mint a jelenleg alkalmazott klinikai módszerekkel az lehetséges. Ennek köszönhetően pedig hamarabb megkezdhető a betegség kezelése, mely meghosszabbíthatja a páciensek életét.
