Hetek óta a gödi Samsung-gyár körüli botránytól hangos a magyar sajtó, miután a Telex megírta: jegyzőkönyvek, titkosszolgálati jelentések bizonyítják, hogy nem egyszer több százszorosan meghaladta a határértéket a szennyező anyagok jelenléte a gyár mixing részlegének levegőjében. A cikk szerint 2023 tavaszán még egy kormányülésen is szó volt a gyár szabálysértéseiről, egyes miniszterek a bezáratás mellett érveltek, Rogán Antal arról beszélt például, „vállalhatatlan politikai kockázatot” jelenthetnek a történtek, ha azok nyilvánosságra kerülnek.
Az akkugyári botrány országos politikai hatásairól már írtunk, a Medián felmérése szerint a szavazókorú népesség 64 százaléka szerint a gödi eset rontja a Fidesz választási esélyeit, de az kérdés, hogy helyben, a Gödöt is magába foglaló Pest megye 5-ös választókerületben miként csapódott le az ügy. Hogyan változott a körzet szavazóinak magatartása az elmúlt években? Mit gondolnak a térség polgármesterei, mennyire központi téma a Samsung-gyár ügye? Ki nyerheti a Tuzson Bence igazságügyi miniszter és a tiszás Miskolczi Orsolya közötti párharcot áprilisban?
A gödi Samsung-gyár bejárata
Reviczky Zsolt
Akárcsak számos más Pest megyei körzetet, a Dunakeszi központút is átrajzolták a 2026-os országgyűlési választás előtt. A négy évvel ezelőtti 12 helyett idén 14 választókerületre osztották a megyét, egy-egy új jött létre a budai és a pesti oldalon. Az 5-ös körzet esetében nem feltétlenül kell politikai indíttatást sejteni emögött: már négy évvel ezelőtt is kifejezetten magas volt a választásra jogosultak száma, az agglomeráció lakossága pedig folyamatosan növekszik, tehát matematikai értelemben logikus volt két települést máshova csatolni. Így Erdőkertes a 11-es számú, váci központú, Veresegyház pedig a Gödöllő térségét jelentő 6-os körzethez került, az 5-ösben pedig öt település maradt: Csomád, Csömör, Dunakeszi, Fót és Göd.
Egyéni jelöltjeik sikerességén múlik nagyrészt, hogy melyik párt nyeri a választásokat. 106 választókerületben hirdetnek majd eredményt április 12-én. De mi alapján szavaznak az emberek a nyugati határszélen, egy budapesti, belvárosi körzetben vagy egy leszakadó, borsodi járásban? A helyi ügyek sora vagy a nagypolitika számít nekik igazán? Mi foglalkoztatja, dühíti, izgatja őket, mi ad reményt nekik? Mennyit számítanak maguk a jelöltek, ki hoz és ki visz a pártjától? És hol lesznek a legszorosabb csaták? Ezekre a kérdésekre is keressük a válaszokat körzetbemutató sorozatunkban.
Ki nyer a körzethatár átrajzolásával?
Négy évvel ezelőtt több mint 97 ezer választásra jogosult döntött a mandátum sorsáról a térségben, idén számuk nem éri el a 76 ezret. Utóbbi szám nagyjából 3700-zal nagyobb, mint ami egy választókerületre jutna, ha szigorúan egyenlően osztanák el a szavazókat a 106 körzet között. Vagyis az átlagos szavazatnál kevésbé értékes itt egy voks, ugyanakkor sokkal nagyobb befolyással bír, mint négy évvel ezelőtt.
