A hét helyszíne: Hormuzi-szoros
Az USA és Izrael támadására reagálva Irán lépéseket tett a Hormuzi-szoros lezárására, amely a Perzsa-öblöt az Ománi-öböllel, majd az Arab-tengerrel és az Indiai-óceánnal köti össze. Északi oldalán Irán tengerpartja, déli részén a Muszandam-félsziget található. Az utóbbin Omán osztozik az Egyesült Arab Emírségekkel. A szoros szélessége a legszűkebb részén mintegy 33 km, hossza körülbelül 100 km. A hajózási útvonal szélessége mindkét irányban mindössze három kilométer, amelyet egy három kilométeres pufferzóna választ el.
A név születéséről több elképzelés is létezik. Vannak, akik Ifra Hormizdról, a 309 és 379 között uralkodott II. Sápur szászánida király anyjának nevéről eredeztetik. Mások szerint a szó onnan származik, hogy a Zarathustra (Zoroaszter) ókori iráni pap alapította zoroasztrizmus főistenének, Ahura Mazdának a közép-perzsa nyelvjárásban hasonlóan ejtik ki a nevét (Ormizd). És akadnak, akik úgy vélik, a szó gyökerét a Datolyák Palotáját jelentő Hor-Muz kifejezésben kell keresni.
A X. és XVII. század között itt helyezkedett el Hormuz (Ormuz) Királysága. A szoros jelentősége a XV. századtól emelkedett meg, amikor először megjelentek a portugál hajósok, akiket követtek a riválisaik, majd végül domináns hatalomként a britek. A vízi úton Kínából porcelán, selyem és textiltermékek tartott más piacokra.
A második világháború után Irán és Omán többször is viszályba keveredtek a fennhatóságról, 1959-ben az előbbi, 1972-ben az utóbbi terjesztette ki a felségvizeit 12 tengeri mérföldre (22 kilométerre). Mivel így a két felségvíz nemcsak összeért, hanem átfedte egymást a legszűkebb részen, az megszűnt nemzetközi víz lenni. Irán és Omán csak egyvalamiben egyeztek meg: az engedélyük nélkül hadihajó vagy tengeralattjáró nem haladhat át.
A Hormuzi-szoros az 1970-es évektől egyre nagyobb fontosságra tett szert a kereskedelmi hajózásban. Mára a tengeren bonyolított olajszállításnak a negyede, s a cseppfolyósított földgáznak (LNG) az ötöde zajlik itt. Az energiahordozókat Szaúd-Arábiából, Iránból, Katarból, Kuvaitból, Irakból, Bahreinből és az Egyesült Arab Emírségekből szállítják, a fő célpontok pedig Ázsiában vannak: elsősorban Kína, India, Tajvan, Dél-Korea és Japán. A Hormuzi-szoroson napi 20,9 millió hordó (1 hordó = 159 liter) kőolaj vagy kőolajtermék halad át, ettől több csak a Malacca-szoroson (ott 23,7 millió).
Irán már többször próbálta lezárni a területet. Az 1980-1988 közti iraki–iráni háború idején – amikor Szaddám Huszeint támogatta Washington és Moszkva is – amerikai hadihajók kísérték az olajszállító tankereket, mert azokat mindkét hadviselő fél támadta. Az amerikaiak 1987-ben tűzharcba is keveredtek irániakkal, akik tengeri aknákat próbáltak telepíteni a Hormuzi-szorosba. Az USA most is kilátásba helyezte, hogy katonai kíséretet ad az olajszállító hajóknak.
Látogatók a Hormuz-szorosnál
Atta Kenare / AFP
https://youtu.be/UHOUn-AvnGU?si=fyUrrMK0iKHDpvCF
