És dolgozni ki fog?
Egy rendes gazdasági katasztrófa úgy néz ki, hogy valami sokk hatására (bedőlő subprime hitelek, megugró energiaárak, túlburjánzó ársapkák, hogy csak a szokásosakat említsem) elkezd leállni a gazdaság. Az emberek elveszítik a munkahelyeiket, így aztán nem tudnak/mernek fogyasztani, a vállalatok árbevétel híján pedig egyre többeket tesznek lapátra – lapátolunk a recesszióba, na. Megugró energiaárak és burjánzó ársapkák most is vannak, de ezúttal inkább az AI-tól sokkolódunk. Különben is, az AI az új olaj, vagy mi.
A félelmekről már volt szó, most inkább foglalkozzunk azzal, ami kihúzhatja az AI méregfogát. Az alapjövedelemmel.
Ha valaki nem ismeri, gondoljon rá úgy, mint a nyugdíjra, csak ez mindenkinek jár (néha negatív jövedelemadónak is hívják, azaz egy jövedelemszint alatt az ember nem fizeti, hanem kapja az adót). Feltétel nélkül. Akkora havi jövedelem, hogy meg lehet élni belőle. És persze az állam fizeti, mint a nyugdíjat. Hogy legyen egy biztonsági háló arra az esetre, ha az ember elveszíti az állását. Vagy ha nem akar vagy tud dolgozni. Mert attól még ember.
Előnye, hogy csökkenti a bürokráciát (MINDENKI kapja), tágítja a lehetőségeket (kevésbé félsz a munkanélküliségtől) és véd például a káosztól az AI térnyerése esetén. Aggódni meg amiatt szokás, hogy de akkor majd kevésbé fognak dolgozni az emberek (ez AI esetén már nem baj, sőt!), vagy miből lehet ezt finanszírozni, ha már a nyugdíjat se tudjuk. A válaszokat e felvetések zömére senki nem tudja, de éppen ezért lehet róla remek hírlevelet írni – szemben mondjuk a gyökvonással.
Szóval nem olyasmivel szeretnék foglalkozni, hogy jó, vagy rossz hatással lesz a világra az alapjövedelemmel ellátott AI. Nem tudom. Még arra is nehéz válaszolni, hogy az internet, vagy a motorizáció jó hatással volt-e, pedig azokkal már van tapasztalatunk bőven. Inkább térjünk vissza egy kicsit a bevezetőben említett összeomlásra, ahol a gazdaság leállása és a munkahelyek megszűnése egy egymást erősítő spirál. Na, az AI ennek éppen az ellentéte lesz. A munkahelyek megszűnnek ugyan, ahogy az AI egyre több mindent csinál sokkal jobban és olcsóbban az embernél (ez jó, hahó!), de eközben a gazdaság egyre inkább felpörög. Előre megyünk, nem hátra.
Azaz simán tudja az egyre inkább szárnyaló gazdaság finanszírozni az állásukat vesztett emberek bérét (alapjövedelmét). Adalékként, az összeomló nyugdíjrendszer miatt sem kell immár aggódni. A robotok átveszik az eltűnő aktívak munkáját.
Fontos karakterisztikája az alapjövedelemnek, hogy legyen rá fedezet. 2020-ban, amikor kis túlzással MINDENKI elveszítette a munkáját, akkor ugyan néhány nap alatt lett „alapjövedelem” (az Egyesült Államokban havi 1200 dollár per fő, 500 dollár a gyerekek után), de újraelosztás csak áttételesen. Újraelosztás akkor van, ha megmondjuk, hogy ki fizeti az alapjövedelmet megemelt adók formájában.
2020 hirtelensége és átmenetisége miatt nem kerestük a fedezetet. Az államok eladósodtak, amit aztán szépen lassan fizetnek ki a következő generációk – de ez nem látszik. Illetve annyiban látszik, hogy infláció lett belőle, azaz a pénz elértéktelenedése, azaz ezen keresztül például a kötvénytulajdonosok fizettek. Azaz a gazdagok. Mondjuk ők a reáleszközeiken (részvény, ingatlan) meg nyertek, szóval az egyenlet ugyan kusza, de létezik. Azonban mivel az AI általi állásvesztés örök, itt fenntarthatóbb modell kell annál, hogy „majd csak lesz valami”.
A „majd csak lesz valami” modell azért sem működik, mert ezúttal meglehetősen gyorsnak tűnik a változás. Még nincs is AI, de már látszik, hogy veri szét a munkaerőpiacot. A sokat emlegetett mezőgazdasági munkák eltűnése, sőt még a globalizáció is évtizedeken át zajlott, lassan alakította át a munkaerőpiacot. És utóbbiból még így is Brexit és Donald Trump lett. Pedig a világ jobb hely lett a gloalizáció által, csak Michiganben nem örülnek, hogy egy csomó kínai kiemelkedett a szegénységből – erről szól a híres elefánt-ábra.
Az AI térnyerése és néhány vállalatba koncentrálódása nem azért baj, mert egyesek túl gazdagok lesznek, hanem mert a többségnek csak alapjövedelemből lesz pénze, amihez a forrás a kevesek gazdagodása.
Ha már a világ összességében jobb – de legalábbis gazdagabb – hely lesz az AI-tól, akkor meg kell tudni oldani, hogy mindenkinek javuljon tőle az élete. Az egyenlőtlenség növekedése addig nem volt baj, amíg jellemzően minden réteg egyre jobban él. Akkor se, ha közben irigykednek – bár az ezzel való hergelést talán jó lenne abbahagyni, ha már úgyis ilyen kényes időszak jön. Egyébként a gazdagság forrása nem csak a sok pénz lehet, hanem az is, hogy minden olcsó lesz – a kettő ugyanaz. Éppen azért, mert AI állítja elő.
Na de mit csinálnak majd az emberek? Nem tudom. Idejük és pénzük lesz, a többit oldják meg maguk.
Javaslom a táncot.
Nyitókép: HVG
Ez a hírlevél csak egy a sok közül. A hvg360-on 10+ hírlevél közül választhatsz. Ezeket egyfelől szakmájukban kiemelkedő szerzők írják a gazdaság vagy a menedzsment területeiről, másfelől a HVG sokat látott újságíróit követhetitek: érdekes összefüggések adatokon keresztül, változó világunk jogi értelmezése, személyes történetek közéletről női szempontból, szemérmetlen dömpingű kultúrajánlat és külföldi lapok heti hírszemléje.
