Mit okoskodik ez mesterséges intelligenciáról? Egy mosógépet sem tud beprogramozni!
Hadd kezdjem egy karantén-emlékemmel. Csányi Vilmos viselkedéskutató 2021 tájékán Friderikusz Sándor vendége volt. Azzal kezdődött a beszélgetés, hogy mennyi hülyeség megy a médiában a vírusról. Friderikusz megkérdezte, hogy „dehát ért egy biológus a virológiához?”. A meglepően univerzális válasz így szólt: a humánetológus ért a virológusokhoz. Aztán Csányi Vilmos következő mondataiból (a turizmus mekkora marhaság) is az az alapvetés hámozódott ki, amit én úgy szoktam leírni, hogy az emberek hülyék. Pláne, ha érzelmileg felfokozott állapotban vannak, amit legkönnyebben talán a félelem vált ki.
Ha valahol könnyű félelmet találni, az a mesterséges intelligencia területe, riasztóbb nevén: AI. És nem csoda, hogy riasztó, hiszen ez ügyben százplusz év sci-fi irodalmára támaszkodhat az ember, ahol nagyon ritkán lesz jó vége a killer-robotok ébredésének. De senki ne aggódjon, nem fogom megmondani, hogy mi lesz itt öt, vagy ötven év múlva az AI-jal. Az komolytalan. Sokkal komolyabb dolgokkal lesz foglalkozva. A hisztivel, az örök.
Kiindulásként: van egy világgazdaság, ami könnyedén eltartja az egyretöbbmilliárd embert. Ez a világgazdaság nemcsak sokkal hatékonyabb lesz az AI által, de olyan területeket fogunk a segítségével meghódítani, ami nélküle nem menne. Már a 2024-es kémiai Nobel-díjat is az AI nyerte, még embrionális állapotában. Valójában ez nem hatékonyságnövekedés. Ez csoda. A többi (mivel fognak az emberek foglalkozni, honnan lesz pénzük?) csak logisztikai részletkérdés, meg fog oldódni.
Az egyáltalán nem tragédia, hogy emberek mással foglalkoznak, mint korábban. Ha értelmetlen dolgokkal, akkor se. Itt van példának a könyéken kijövő klasszikus:
100 éve az emberiség kétharmada foglalkozott mezőgazdasággal, aminek van értelme, hiszen kihúzni a répát, az kézzelfogható valami. Most meg az öt százalék húzza, a maradék meg répalét marketingel, vagy hasonló, teljesen bullshit dolgot művel. Aztán mégis egészen jól elvagyunk.
Sőt, sokkal jobban. Igen, az e-sport személyi edző nagybecsű szakma lesz. És persze, alapjövedelemből.
Az emberek rettegik a változást. Akármilyen jó is az. A média lelkesen kiszolgálja a félelmeket, hiszen arra jön a klikkelés. Emlékszem, az önvezetéssel kapcsolatban néhány éve azon ment a paláver, hogy merre fogja rántani a kormányt a robotpilóta, ha balra a nagymama, jobbra az óvodás, egyenesen meg az utas hal meg. Mintha ez lenne a valós probléma, és nem az, hogy még most is évente húszezren halnak meg az utakon az EU-ban. Önvezetéssel ez lecsökken mondjuk húszra. Igen, köztük néha a nagymama.
Van ilyen a mesterséges intelligenciára is. Hogyne lenne! Nick Bostrom tette híressé a gémkapocs elméletet 2014-ben megjelent könyvében. Tömören valami olyasmiről van szó, hogy az a teljesen jószándékú utasítás az AI-nak, hogy gyártson minél hatékonyabban gémkapcsokat (eleve, miazistennek gémkapocs az AI korában?) katasztrófáig vezethet: addig optimalizálja a gép a gyárat, a megyét, az országot, a világot, hogy végül már minden gémkapcsot gyárt, és ebben a folyamatban az AI az embereket elég hamar eliminálandó akadálynak tekintené. (A szintén impresszív gorilla probléma házi feladat, kattintsanak a linkre.)
Mindez azért jutott eszembe, mert épp most hallottam, hogy a gémkapocs-sztorit továbbfejlesztették. A legvalószínűbb ok, amiért még nem találkoztunk Földön kívüli intelligens életformával, az az, hogy amelyikkel találkozhattunk volna, az eljutott az AI-ig, ami aztán gémkapcsokat csinált belőlük. Amikor ezt egy AI-gurunak tálalták (legyen Sam Altman, már nem emlékszem), akkor csak felnevetett, és annyit mondott:
jó, de akkor hol vannak a gémkapcsok?
A félelmek képesek evolválódni. Amikor 2021-ban a korona vírustól már nem féltek (klikkeltek) eléggé az emberek, akkor hirtelen az Afrikából hamarosan érkező „még halálosabb” mutáció lett a rettegés tárgya. AI esetén a gyorsan megszűnő állásoknál tartunk, de a tőzsdén ez az „elemzés” váltott ki pánikot épp a minap. Lényege, hogy mivel a robotok nem költenek fogyasztási cikkekre, ezért vállalatok sora mehet csődbe, és még a tőzsdeindexek is lefeleznek!
Mondjuk az egész cikk méregfogát kihúzza az alapjövedelem, meg a vele járó magasabb adóztatás a sztratoszférai jövedelmek/vagyonok esetén. Valahogy ez csak megint nem lesz a világvége: ilyen helyzetek vannak és voltak már a világtörténelemben. (Jelzem, 2020-ban két hét alatt lett alapjövedelem.)
Mint látjuk, optimistának lenni olyan, mint egy sales pitch. Kínosan könnyelmű és leegyszerűsítő. A pesszimista viszont okoskodhat és bonyolíthat, miközben óvja a közönséget a szörnyű jövőtől, amit csak ő lát. A barát! Nem csoda, hogy utóbbi vonzóbb. Vegyük is elő Hararit, az AI-félés felkent apostolát.
Egészen furcsa módon a 2008-09-es válságot hozza példának, hogy szemléltesse, mekkora baj lehet az AI-ból. Mert még az emberek is olyan bonyolult pénzügyi eszközöket raktak össze, amelyekből rövid távon az ő gazdagodásuk, hosszabb távon viszont világégés lett (Harari nevezett világégést a CDO-kra fogta, aminek működését Selena Gomez szokta elmagyarázni). Mi lesz, amikor az AI odateszi magát? És egy szavazó vagy politikus sem lesz képes megregulázni, mert már nem is értik a pénzügyi termékeiket?
2008-09-et sikerült megregulázni? A klímaváltozást sikerül? Putyint sikerül? Pedig egész jól értjük őket.
A 2008-09-es világégést (klímaváltozást, Putyint, stb) nem a CDO-k, hanem az emberi kapzsiság, mohóság, hatalomvágy, ostobaság, rövid távú gondolkodás okozták, okozzák. Azaz az érzelmek. Amelyek teljesen hiányoznak majd a cold-blooded killer-robotokból. Végre.
Igazából Harari már odáig jutott, hogy az AI valójában nem a mesterséges intelligencia rövidítése, hiszen ha egyszer lesz AI, az pont az önálló gondolkodás és fejlődés következménye lesz, azaz már nem az ember kreálmánya. Az AI valódi jelentése legyen tehát Alien Intelligence. Idegen, azaz megbízhatatlan. Harari ki van borulva, hogy egymásban nem bízunk, mi emberek, de az AI-ban igen. Hát persze. Remember CDO-s!
Egyébként elég egyszerű a képlet: az érzelmekben nem lehet megbízni, a rációban igen. Emberek egyenlő érzelmek, AI egyenlő ráció. Harari azt hiszi, az AI is úgy viselkedik majd mint az ember. AI-közösségek jönnek majd létre. Egyszerre fosztja meg őket a jó emberi tulajdonságoktól (együttműködés képessége) és ruházza fel őket a rosszakkal (hatalomvágy, önzés, manipuláció). Elmondja, hogy milyen borzalmasan alakul MÁR MEGINT az emberek által irányított világ, majd megijed, hogy milyen rossz lehet az Alien Intelligence által irányított, hiszen az még csak nem is ember.
Trumppal neki is komoly problémái vannak, amit teljesen megértek. De észre kéne venni, hogy Trump ember. Pont az a nagyszerű az AI-ban, hogy semmi nincs/nem lesz belőle az ostoba emberekből. Se a nem tudás, se az érzelmek. Trump viszont épp ezek hátán lett népszerű.
Hogy beszéljek valamiről, amihez talán értek is. Van ez az eszement AI-beruházás százmilliárd dolláros keresztfinanszírozással, ami miatt most éppen aggódni szokás. Mármint a tőzsdén. De nem minden 2008-09, csak mert tőzsde és buborék. Az azért lett világégés, mert a pénzügyi eszközök összeomlása a bankokat, az ingatlanhitelek pedig a lakosságot bénították meg. Amiből aztán teljes reálgazdasági leállás lett világszerte.
Ez most nincs. Például nem tartanak még a német és brazil bankok is adatcenter hiteleket, amelyeket aztán vagy sikerül visszafizetniük az AI-beruházóknak, vagy sem. Biztos lesznek csődök, bankiak is, de azok mindig vannak.
Ez a mostani válság inkább a 2000-es évek internet buborék kidurranásához hasonlít majd.
Akkor rengeteg korábban hype-olt részvény árfolyama omlott össze, de például Magyarországon csak az tudta, hogy valami van, akinek Matáv-részvénye volt. Ugyanis itt a telefontársaság volt a tech részvény (sic!), így az árfolyama a 2600 forintos csúcsáról 550-ig esett. Akinek volt, annak fájt. A többi tízmillió magyar meg aludt tovább békésen.
Azért egy félelmem nekem is van az AI-jal kapcsolatban. Hogy a kínaiak behozhatatlan előnyre tesznek szert, aztán kitudjami lesz ebből. Mert emberek.
Szerencsére Putyintól vagy Kim Dzsonguntól nem kell tartani, az ő gazdaságaik maximum ágyúcsöveket tudnak előállítani, nem ChatGPT-ket. Harari erről a problémáról is beszél, a társadalommérnökök magabiztosságával. Le kell lassítani az AI-kutatást, amíg a társadalom fel nem készül. Persze. Hiszen mindent csak törvénybe kell foglalni és már úgy is van. Lehetőleg olyan törvénybe, amit Kínában is betartanak.
Illetve nem is egy, hanem kettő félelmem van: Elon Musk szerint nincs többé értelme megtakarítani, ugyanis az AI-gazdaság annyira hatékony lesz, hogy minden kvázi ingyen lesz. Tehát hülyeség most, amikor az ember relatív szegény, félrerakni arra az időre, amikor relatív gazdag lesz az olcsóság miatt. A probléma az, hogy akkor én kinek a pénzét fogom kezelni és mi célból? Hogy többet adózhasson? Tényleg szörnyű ez az AI-jövő! A változás rossz!
Meg kell ugrani néhány társadalmi akadályt, de nem kérdés, hogy az AI-tól sokkal jobb hely lesz a világ. Én akkor lennék a legnyugodtabb, ha ezen akadályok leküzdéséhez a törvényhozás funkciót már átadnánk a robotokonak. Hagyjuk az ostoba szavazót békésen e-sportolni, és mindenkinek jobb lesz. Pláne neki.
Nyitókép: Matthieu Spohn / AltoPress / PhotoAlto via AFP
Ez a hírlevél csak egy a sok közül. A hvg360-on 10+ hírlevél közül választhatsz. Ezeket egyfelől szakmájukban kiemelkedő szerzők írják a gazdaság vagy a menedzsment területeiről, másfelől a HVG sokat látott újságíróit követhetitek: érdekes összefüggések adatokon keresztül, változó világunk jogi értelmezése, személyes történetek közéletről női szempontból, szemérmetlen dömpingű kultúrajánlat és külföldi lapok heti hírszemléje.
