A lényeg
• Legalább 90 százalékkal kell csökkenteni a nettó üvegházhatású gáz kibocsátását az 1990-es szinthez képest.
• Gyakorlatilag teljesen új működési modellre kell áttérni.
• A cégeknek beruházásokkal, technológiaváltással és korszerű, energiahatékony megoldások bevezetésével kell reagálniuk.
• A siker kulcsa várhatóan a gyors és eredményes alkalmazkodás lesz.
• Gyakorlatilag teljesen új működési modellre kell áttérni.
• A cégeknek beruházásokkal, technológiaváltással és korszerű, energiahatékony megoldások bevezetésével kell reagálniuk.
• A siker kulcsa várhatóan a gyors és eredményes alkalmazkodás lesz.
Az uniós klímarendelet [(EU) 2021/1119] módosításával erős jelzés érkezett az EU döntéshozó szervei részéről, mely során az EU egyértelműen megerősítette a hosszú távú klímapolitikai céljait és egyértelművé tette, hogy nem mond le ezek megvalósításáról.
A jelenlegi intézkedések messze nem elegendőek
Az EU-nak legalább 90 százalékkal kell csökkentenie nettó üvegházhatású gáz kibocsátását az 1990-es szinthez képest. A lépés kulcsfontosságú a 2050-re vállalt klímasemlegességi cél felé vezető pályán, és válasz a 2023-as ENSZ globális értékelésére.
Mit jelent a 90 százalékos csökkentés?
A cél a „nettó” kibocsátásra vonatkozik, vagyis az EU nemcsak a kibocsátásokat kívánja csökkenteni, hanem jelentősen megnövelné a természetes és technológiai elnyelők kapacitását is, és ezek együttes hatása kell, hogy eredményezze a kitűzött célt.
A fő hangsúlynak a bruttó kibocsátások csökkentésén kell lennie, amelyet kiegészíthetnek olyan megoldások, mint az erdők szénmegkötő képességének növelése, illetve az ipari szén-dioxid-eltávolítási technológiák, amelyek hatásai azonban egyrészt lassabban és később jelentkeznek, illetve amelyek kapcsán még jelentős technológiai innováció és invesztíció is szükséges.
A csökkentés azt is jelenti, hogy 2040-re az EU gazdaságának gyakorlatilag minden szektora – az energetikától az iparon át a közlekedésig – teljesen új működési modellre kell, hogy áttérjen, az energiahatékonyság, a tiszta technológiák és a körforgásos gazdaság elveire támaszkodva.
Hogyan érhető el a cél?
A rendelet több eszközt és mechanizmust is kijelöl az átállás biztosítására:
- 2030 utáni átfogó jogszabály-felülvizsgálat: a Bizottság minden fő klímapolitikai jogszabályt módosít, hogy azok összhangban legyenek a 2040-es cél elérésével (a CSRD, CSDDD, EU-taxonómiai szabályok nincsenek ebben a körben, de várhatóan lesz közvetett hatás ezekre a szabályrendszerekre is).
- EU ETS (kibocsátáskereskedelmi rendszer) reformja: ennek várhatóan része lesz a kibocsátási egységek ingyenes kiosztásának felülvizsgálata és a szén-dioxid-eltávolítás integrálása a rendszerbe.
- Szén-dioxid-elnyelők bővítése: mind természetalapú, mind technológiai megoldásokat vizsgálni, illetve fejleszteni szükséges.
Ipari átmenet támogatása: az EU több eszközzel is segíti az ipart abban, hogy tisztább és energiahatékonyabb működésre álljon át; ezek közé tartozik a tiszta technológiák fejlesztésének támogatása, ehhez kapcsolódó ipari beruházások finanszírozása, valamint olyan szabályok kialakítása, amelyek egyszerűsítik és gyorsítják az állami támogatások jóváhagyását.
A cél az, hogy az európai ipar egyszerre maradjon versenyképes és legyen energiabiztonság szempontjából stabil.
- Nemzetközi karbonjóváírások korlátozott felhasználása: 2036-tól az EU lehetővé teszi, hogy a tagállamok és cégek bizonyos mértékben külső karbonkrediteket is felhasználhassanak a kibocsátásaik ellentételezésére; ez azonban szigorúan korlátozott lesz: csak jó minőségű, valódi kibocsátáscsökkentést igazoló nemzetközi kreditek jöhetnek szóba, és ezek is legfeljebb az uniós kibocsátások 5 százalékáig számolhatók el.
Az átmenetnek igazságosnak kell lennie: védeni kell a kis- és középvállalkozásokat, a háztartásokat és a leginkább érintett régiókat.
Mit jelent mindez a vállalatoknak?
A módosítás közvetve, de erőteljesen érinti a vállalatok működését.
Az energiaigényes ágazatokra (acél-, cement-, vegyipar, autóipar) különösen komoly nyomás nehezedik majd a kibocsátások meredek csökkentése miatt.
A 2030 utáni jogalkotási csomag számos követelményt érinteni fog, amire a cégeknek beruházásokkal, technológiaváltással és korszerű, energiahatékony megoldások bevezetésével kell reagálniuk. Az ETS szigorítása és a tényleges elnyelési (kivonási) követelmények erősödése várhatóan jelentősen érintik majd a vállalatok üzleti modelljét és költségszerkezetét is.
Mit jelent mindez Magyarországnak?
A rendelet az EU Hivatalos Lapjában való kihirdetést követő 20. napon lép hatályba, és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban, emellett kétévente kötelező lesz felülvizsgálni.
A magyar gazdaságra különösen jelentős hatást gyakorol majd, mert az energiaintenzív iparágak súlya az EU-átlag feletti. A hazai járműipar, a vegyi- és cementipar, valamint a fémipar a szigorodó ETS-szabályok miatt növekvő beruházási és modernizációs kényszerrel néz majd szembe. Emellett a magyar energiarendszernek – különösen a hálózatfejlesztésnek, az energiatárolásnak és az elektrifikációnak – gyors ütemben kell alkalmazkodnia.
A 2040-es cél kitűzése egyértelmű üzenet: a klímasemlegesség felé vezető átmenet fennmarad, sőt felgyorsul, és a vállalatoknak, valamint a tagállamoknak már most fel kell készülniük erre, és új működési kereteket kell kialakítaniuk.
A gyors és eredményes alkalmazkodás lesz várhatóan a siker kulcsa, mind tagállami, mind vállalati szinten.
