Spanyolország lezárta a légterét a közel-keleti háborúban részt vevő repülőgépek előtt
Madrid a harmadik országokból esetlegesen érkező amerikai katonai gépeket sem engedi be.
Halálán van Pedro Sánchez kormányfő – harsogták heteken át a spanyol közösségi médiában jobboldali oldalak, majd egy bulvárlap cikke már azt is tudni vélte, hogy a szocialista politikust egy madridi kórházban kezelik súlyos szív- és érrendszeri betegséggel. A jobboldali Néppárt (PP) egyik képviselője ezután parlamenti interpellációban szólította fel az igazságügy-minisztert, hogy tisztázza, van-e egészségi problémája a kormányfőnek.
Sánchez aztán maga posztolt az X mikroblogon, cáfolva, hogy bármilyen szívbetegsége lenne, jelezve egyúttal, hogy
a jobboldal ilyen módszerekkel sem tudja eltávolítani
a miniszterelnöki bársonyszékből.
Pedig a konzervatív Néppárt és a szélsőjobboldali Vox már nagyon szeretné kibillenteni a hatalomból a Spanyol Szocialista Munkáspártot (PSOE) is vezető Sánchezt. Aki a kormányát sorozatosan tépázó, a pártját, a közvetlen környezetét és a családját is érintő korrupciós és zaklatási botrányok, illetve egyéb nehézségek ellenére virtuóz módon taktikázva elérte, hogy nyolc éve irányítja az ibériai országot.
Kérdés, meddig, jövőre ugyanis a menetrend szerint parlamenti választás lesz, és a PSOE egyre veszít a népszerűségéből, miközben a PP folyamatosan erősödik. Ezt jelezte a most vasárnapi andalúziai helyhatósági választás is, ahol az eredmények gyorsabb összesítéséhez először használták a mesterséges intelligenciát. A PP a voksok 42 százalékát megszerezve biztos győzelmet aratott, de elveszítette abszolút többségét, és szüksége lesz a Vox támogatására, esetleg koalícióba emelésére a legnépesebb spanyol tartományban. A szocialisták 22 százalékot értek el, a Vox 14 százalékot kapott.
Évtizedekig pucolták el a szobrait, ma már nevetni is szabad az ötven évvel ezelőtt meghalt Franco diktátoron
Nosztalgia és gyűlölet, emlékezés és felejtés, fájdalom és revízió övezi Francisco Franco halálának ötvenedik évfordulóját Spanyolországban.
A két jobboldali párt sikerét hozta az utóbbi hónapokban Extremadurában és Aragóniában tartott regionális voksolás is, mindkét helyen PP–Vox-kormány állt fel, miután a szocialisták ott is súlyos vereséget szenvedtek. Márciusban Kasztília-Leónban is alulmaradt a PSOE, ott a PP egyedül került hatalomra.
Országos szinten
a PSOE jelenleg 27 százalék körül áll, a Néppárt 33, a Vox 17 százalékra számíthat,
ami igencsak bizonytalanná teszi a 2027-es voksolás kimenetelét. Sánchez arra számít azonban, hogy a második helyen végezve – a mostanihoz hasonlóan a baloldali és regionális pártok támogatásával – ismét kormányt alakíthat.
Szaporodó botrányok jelenthetik a spanyol Sánchez-kormány végét
Közeli szövetségeseinek botrányai miatt megingott a spanyol politika nagy túlélőjének tartott Pedro Sánchez szocialista kormányfő hatalma.
Ahogy az andalúziai kampányban volt, az országos politikában is a legforróbb téma a bevándorlók helyzete. A baloldali kormány néhány hete olyan rendeletet hozott ugyanis, amely 500 ezer – más becslések szerint akár 750 ezer –, Spanyolországban élő illegális bevándorló helyzetét rendezi, legalábbis ideiglenesen.
Egy évre szóló tartózkodási és munkavállalási engedélyhez jut, s egészségbiztosítási kártyát is kap az a nagykorú bevándorló, aki bizonyítani tudja, hogy 2026. január 1-je előtt lépett be az országba,
legalább öt hónapja folyamatosan Spanyolországban tartózkodik,
valamint öt éve büntetlen előéletű a származási országában és más államban is. Idővel pedig kezdeményezheti az állampolgárság megszerzését, ami – szól az ellenzéki bírálat – a szocialistáknak hozhat majd szavazatokat.
„Nem úgy fekszel le, mint Magyarországon, hogy gyomorgörcsben vagy akkor is, ha jól élsz” – így érzik magukat a Spanyolországba települt magyarok
Nyugodt környezet, pezsgő városi élet és összességében derűsebb mindennapok várják azokat, akik Spanyolországot választják új otthonuknak, de mindennek ára van. A munkaerőpiac telített, az ingatlankeresés valódi küzdelem, spanyol nyelvtudás nélkül pedig nagyon nehéz boldogulni. Mégis egyre többen költöznek a tapas hazájába, köztük magyarok is, akiket arról kérdeztünk, hogy miért költöztek ki, és mennyire elégedettek új életükkel.
A jobboldali ellenzék hevesen támadja az intézkedést, pedig még a PP is pártolta két évvel ezelőtt – 700 ezer aláírás támogatásával – a parlamentig eljutott hasonló civil kezdeményezést, ám az végül jogi nehézségek miatt ellehetetlenült. Mostanra változott a jobbközép párt véleménye, és ha nem is olyan radikálisan, mint a Vox, de katasztrófának tartja az intézkedést.
Azzal vádolja a kormányt, hogy a kiskapu megnyitása amolyan meghívólevél, bevándorlók tömegét zúdítja Spanyolországra, s közvetetten az EU-ra. Brüsszelben sem lelkesednek az intézkedésért, amely szembemegy azzal az uniós szándékkal, hogy fékezzék az illegális bevándorlók áradatát.
Akikre a Fidesz büszke: a feminizmust és a melegjogokat is szemétbe dobná a Patriótákhoz átállt spanyol Vox
Évek óta több ponton is összefonódik a magyar kormánypárt és spanyol ideológiai kistestvére, a Vox. Így senkit nem ért meglepetésként, hogy a pártelnök, Santiago Abascal elsők között lépett be a Patrióták Európáért frakciójába az Európai Parlamentben. Az abortuszról, a nők elleni erőszakról és a melegjogokról képviselt nézeteik azonban az extrém szélsőjobboldalon is megállnák a helyüket.
A madridi kormány azzal érvel, hogy ezek a bevándorlók már Spanyolországban – és így az EU-ban – vannak, de a státusuk tisztázatlan, ami megnehezíti számukra az elhelyezkedést, erősítve a feketegazdaságot, ahelyett hogy munkavállalókként adóznának. A rendelet megkönnyíti a sokszor sanyarú körülmények között élő bevándorlók számára a lakhatást, magasabb bérhez és kórházi ellátáshoz juthatnak.
Sánchez többször hangsúlyozta, hogy a bevándorlók nélkül a gazdaság nem tudna fejlődni. A spanyol társadalom rohamosan öregszik,
egyre több a nyugdíjas, zuhan a születések száma, így égető szükség van a külföldi munkaerőre.
Ráadásul többnyire olyan állásokban alkalmazzák őket – elsősorban a mezőgazdaságban, a vendéglátásban, az építőiparban, a szociális ellátásban –, amit a „született spanyolok” nemigen vállalnak.
Patthelyzet a spanyol választás után: A jobboldali áttörés elmaradt, de mi jöhet ezután?
A jobbközép Néppárt megnyerte a választást, de nem biztos, hogy kormányt tud alakítani, a szocialistáknak ehhez a katalánokkal kellene alkut kötniük, a szélsőjobboldali Vox pedig kudarcot vallott.
Az eljárás nem indult zökkenőmentesen, mindjárt az első napon több mint 13 ezren adták be igénylésüket, ami szinte lehetetlen feladat elé állította a hivatalokat, amelyek előtt azóta is sorok kígyóznak. A kormány – az internetes bejelentkezésen túl – országszerte 450 ponton tette lehetővé a regisztrációt, és több mint félezer fővel emelte az adminisztratív alkalmazottak számát. A szükséges iratok beszerzése így sem könnyű, sokan nem beszélnek spanyolul, és a nagykövetségeken is hosszú a várakozási idő.
Az intézkedés nem előzmények nélküli, a különböző kormányok
az utóbbi évtizedekben eddig 1,3 millió bevándorlónak tették lehetővé jogi helyzetük tisztázását.
Azóta közülük több százezren váltak spanyol állampolgárokká (így szavazhatnak is), a többségük valamelyik latin-amerikai országból érkezett. A lehetőség egyelőre egyszeri – a kérvények beadási határideje június 30-a –, és nem vonatkozik mindenkire, az Ukrajnából menekültekre például külön eljárás érvényes.
Zseniális festő vagy zseniális kókler? Felülvizsgálat alatt az 50 éve meghalt Picasso életműve
Az év művészeti szenzációjának ígérkezik az a Madridtól Párizson át New Yorkig tartó kiállítássorozat, amelynek apropója a művész halálának 50. évfordulója. Továbbra is közönségkedvenc, de vannak, akik megkérdőjelezik, hogy ő a XX. század legnagyobb festője. A feministák más szempontból bírálják, többen kitetetnék műveit a múzeumokból.
Felmérések szerint az ügyben a társadalom megosztott, de a többség azért egyelőre támogatja Sánchez migrációs politikáját, és kiállnak mellette a munkáltatói szövetségek, a szakszervezetek, sőt az egyébként többnyire a jobboldalhoz húzó katolikus egyház is. Sánchez abban bízik, hogy
a legalizálási intézkedés növelheti saját elfogadottságát,
amit egyre látványosabb külpolitikai fellépéssel is igyekszik erősíteni.
Donald Trump amerikai elnök legfőbb európai kritikusaként egyre komolyabb szereplővé lép elő nemzetközi porondon. Több témában is élesen ütközött Trumppal, így legutóbb az USA és Izrael közel-keleti katonai akciója, valamint az Irán elleni háború kapcsán, elutasítva például, hogy amerikai gépek spanyolországi NATO-támaszpontokról induljanak a perzsa ország ellen.
Az exkirály nőügyeibe még nem, de a korrupcióba már belebukhat a spanyol monarchia
Az egyre többet támadott spanyol monarchia fennmaradását is veszélyezteti, hogy korrupciós vádak miatt bíróság elé állíthatják a demokratikus átmenet kulcsfigurájának tartott, sokáig tisztelt, ám a minap külföldre szökött I. János Károly exkirályt.
A spanyol kormányfő arra is számít, hogy az európai baloldal megmentőjének szerepében is növelheti hazai népszerűségét. Az április közepén Barcelonában – egyebek közt Claudia Sheinbaum mexikói, Luiz Inácio Lula da Silva brazil, Cyril Ramaphosa dél-afrikai elnök részvételével – tartott nemzetközi baloldali konferencián is hitet tett a szélsőjobb erősödésének megfékezése mellett.
Lelkesen üdvözölte Orbán Viktor magyarországi választási vereségét,
példaként értékelve arra nézve, hogy megállítható a radikális jobboldal előretörése.
Nyitóképünkön illegális bevándorlók által magukra hagyott csónakok a Kanári-szigeteknél. Fotó: AFP
