Valami, ami régen történt makrogazdasági elemzőkkel: jó prognózisokat közölhetnek 2026-ra

Az elemzőket általában magas kudarctűrő képesség jellemzi, amit idén is próbára tettek a globális és hazai folyamatok. A 2026-os év a magyar gazdasággal foglalkozó elemzők számára még egy vadonatúj érzést is hozott: az előző években szinte minden frissítésnél rontanunk kellett a prognózisokat, most viszont – rövid távon legalábbis – javuló kilátásokról tudunk beszámolni, így jobb szájízzel magyarázhatjuk a bizonyítványt.

Dióhéjban: az idei évet a vártnál gyorsabb növekedés, a vártnál jóval alacsonyabb infláció, javuló ipari és beruházási kép, stabil munkaerőpiac, a vártnál erősebb árfolyam, a vártnál jóval alacsonyabb kamatok és hozamok jellemezhetik.

Márciusban, az iráni háború kitörését követően, illetve a magyar országgyűlési választás előtt egy ilyen forgatókönyv még viccnek is gyenge lett volna. A közel-keleti háború sokkjához viszont a vártnál jobban alkalmazkodott a világgazdaság, szerencsére nem a globális recesszió, elszabaduló infláció forgatókönyv valósult meg. Bár a kockázatok nem tűntek el teljesen, a tárgyalásos rendezés növekvő esélye és a Hormuzi-szoroson fokozatosan újrainduló forgalom érdemi korrekciót hozott a globális energiaárakban.

Ezzel párhuzamosan a nagy jegybankok kamatpályája kevésbé meredek/magas lehet, az agresszív kamatemelések fokozatosan kiárazódnak. Nyilván még így is naphosszat sorolhatnánk a kilátásokra leselkedő veszélyeket, de a márciusi állapothoz képest így is kedvezőbb külső környezetről beszélhetünk.

Itthon a választáshoz közeledve a piacok már nagy valószínűséggel árazták a kormányváltást, a kétharmados Tisza-győzelem és az ezzel járó rendkívül erős felhatalmazás azonban nem szerepelt az alapforgatókönyvekben. Nyilván a kormányváltás egy-két negyedév időhorizontján a növekedési pályát érdemben nem tudja befolyásolni, de az erősödő bizalom, a zuhanó hozamok és a masszív forintfelértékelődés direkt és indirekt csatornákon keresztül kicsit hosszabb távon egyértelműen javítja a makrogazdasági kilátásokat. 

Lényeg, ami a lényeg: három év frusztráló egy helyben topogását követően idén már szabad szemmel is látható növekedést produkálhat a hazai gazdaság.

A GDP-bővülési ütem elérheti a 2%-ot, és bár a fő motor a fogyasztás marad, a beruházások és az ipar már nem lefelé húzza a GDP-t. Az első negyedév konszenzus feletti GDP-adatában az egyszeri hatások is szerepet játszottak (jogos kételyeket ébresztve a dinamika fenntarthatóságával kapcsolatban), a második negyedévre vonatkozóan eddig beérkezett adatok viszont egyértelműen a kilábalás folytatódását mutatják.

Az ipari termelésben a tavaszi hónapokban komoly cikcakkokat láthattunk, a havi ingadozásokat kisimítva pedig már egy fokozatosan javuló kép rajzolódik ki; a termelés szintje „csak” 2,6%-kal marad el 2021 átlagától. Az európai ipar az iráni háború negatív hatásaival szemben meglehetően ellenállónak bizonyult, ez és a hazai újonnan belépő termelési kapacitások együttesen segítik a kilábalást. A második negyedévben az ipar már érdemben hozzájárulhat a növekedéshez. 2026 egészében az előző három év zsugorodását követően mérsékelt bővülést várunk az iparban – még úgy is, hogy a bizonytalan külső környezet negatív kockázatot jelent.

A cikcakkok a kiskereskedelmi forgalomban is megjelentek a tavaszi hónapokban. A 2021-es év átlagához viszonyítva viszont a tavaszi hónapok gyorsabb dinamikát mutattak. Májusban az eladások volumene 6,8%-kal haladta meg a 2021-es átlagos szintet. Az erősödő fogyasztói bizalom, a reálkeresetek dinamikus bővülése, a stabil munkaerőpiaci helyzet az idei évben is támogatni fogja a fogyasztást, ami a növekedés fő motorja marad. A nemzetgazdasági reálkeresetek január–április között kimagasló mértékben, 11,3%-kal bővültek. Az év további részében ez az ütem fokozatosan szelídülni fog, de 2026 egészében így is 7,5-8% közötti reálbérbővülésre számítunk. Ezt egyik oldalról a nominális bérek emelkedése, másik oldalról pedig az erőteljes dezinfláció támogatja.

Az év eleji prognózisok közül a piaci változók mellett az infláció az, ami messze a legnagyobb revízióra szorult. Az elmúlt hónapokban a beérkező inflációs adatok folyamatosan kellemes meglepetést okoztak, miközben a kilátásokat befolyásoló külső és belső tényezők is pozitív irányba változtak.

Januárban még 3,3%-os idei inflációt vártunk, de jelenleg reális esély van arra, hogy az éves átlagos infláció 2% körül alakul – és 2027 átlagában is 3%-hoz közeli, de e szint alatti értékre számítunk. A drasztikusan lefelé tolódó inflációs pálya és a magyar gazdaság kockázati megítélésében bekövetkező nagymértékű javulás az MNB mozgásterét is jelentősen növelte. Elfogytak a kamatszint tartása melletti érvek, a Monetáris Tanács júniusban „mini” csökkentési ciklust indított. A januári, akkor túlzóan optimistának tűnő év végi kamat-előrejelzésünk (5,75%) mára túlzottan pesszimistává vált, kedvező esetben az irányadó kamat 5%-on zárhatja az évet.

A forint erősödő trendje a választást követően nagyobb sebességbe kapcsolt. A korábban sokszor lesajnált fizetőeszközünk 2026-ban masszívan felülteljesítette régiós vetélytársait. Azok, akik esetleg korábban kétkedve fogadták, hogy az MNB élén bekövetkezett 2025-ös változás egy árfolyamrezsim-váltást is magával hozott, mára kénytelenek elfogadni, hogy a folyamatos forintleértékelő időszak véget ért. Ugyanakkor rövid távon devizánk további érdemi erősödésére mérsékelt teret látunk.

A kormányváltással kapcsolatos pozitív várakozások már beépültek az árfolyamba, miközben a kamatkülönbözetünk lassan, fokozatosan olvad. Az árfolyamkilátások szempontjából a második félévben a kormány jövő évi és középtávú költségvetési konszolidációs tervei, valamint az euró bevezetésével kapcsolatos elképzelések állhatnak a figyelem középpontjában.

A fő mutatószámok esetében idén 1,9%-os GDP-növekedést, 2,1%-os éves átlagos inflációt, 5-5,25% közötti év végi alapkamatot és 361-es év végi EUR/HUF keresztárfolyamot várunk. Az ipari termelés idén 2,5%-kal, míg a beruházások 1,3%-kal nőhetnek.

2027-ben 3% közelébe gyorsulhat a GDP-bővülési ütem, amire már akár rá is mondhatjuk, hogy megfelelő. Az azonban, hogy a gödör aljáról elmozdultunk, nem jelenti azt, hogy ez a növekedési szint önmagától tartósan fennmarad. Az új kormánynak nagyon fontos feladata lesz egy új növekedési modell kitalálása, amely tartós felzárkózást képes biztosítani.

Nyitókép: Shutterstock