A korábban vártnál jóval alacsonyabb lehet idén az infláció, és a gazdasági növekedés is szebb lehet az eddig vártnál, de annyira azért nem, mint amit a kormány remél – áll az MBH friss előrejelzésében.
- A bank Elemzési Centruma három hónappal ezelőtt 1,6 százalékos GDP-növekedést látott reálisnak 2026-ra, ezt most 1,8 százalékosra módosította (a kormány a költségvetés átírásakor 2 százalékkal számolt, az első félév hivatalos adata 1,7 százalék lett),
- az inflációt három hónapja még 2,7 százalékosra mondták, most ezt jelentősen, 1,8 százalékosra csökkentették (az első nyolc havi átlag 1,7 százalék).
A gazdasági növekedést továbbra is elsősorban a fogyasztás és a szolgáltatások húzzák, míg a beruházások egyelőre gyengék maradtak – állapították meg. Úgy számoltak, hogy ha elkezdenek érkezni az EU-pénzek, termelnek az új ipari kapacitások és a külső kereslet is javul, akkor 2027-ben lesz esély 2,5 százalékos, 2028-ban pedig 3 százalékos GDP-növekedésre.
„Biztató, hogy az ipari termelés idén hosszú idő után végre érdemi növekedést mutat, és az is jó hír, hogy a német ipari hangulatindexek az iráni helyzet ellenére javulnak” – mondta Árokszállási Zoltán, az MBH Elemzési Centrum igazgatója.
Azonban így is sok a külső kockázat. Az európai gazdaság strukturális gondjai és a geopolitikai feszültségek mellett az is ronthatja a magyar növekedési számokat, ha nagyobb költségvetési konszolidációra lesz szükség, illetve az euróbevezetéshez szükséges hiánycsökkentés is szűkítheti a mozgásteret.
Az infláció viszont tartósan alacsony maradhat, még akkor is, ha a mostaninál egy kicsit magasabb számokat látunk majd – mutatta be Balog-Béki Márta szenior elemző. 2027-re 2,5-3 százalék közötti éves átlagos inflációt valószínűsítenek, azaz tartósan a jegybanki 2-4 százalékos toleranciasáv alsó felében lehet a mutató. Az energiaárak alakulása, a közel-keleti konfliktus, valamint az aszály kedvezőtlen hatásai áremelkedési kockázatot jelenthetnek. Amikor az elemzés készült, még nem lehetett tudni, hogy a kormány megemeli a dohánytermékek jövedéki adóját, de a jelentés bemutatóján elmondták, hogy ez idén 0,1, jövőre 0,2-0,3 százalékponttal növelheti meg az inflációt.
Az előrejelzés szerint a munkanélküliség idén 4,6 százalék, 2027-ben 4,5 százalék lehet.
A gyors reálbér-emelkedés időszaka azonban fokozatosan lezárulhat.
Az idei 9 százalék feletti béremelkedést jövőre várhatóan 6 százalék körüli növekedés válthatja fel.
Igazán fontos azonban az lesz, hogy 2027-ben és 2028-ban sikerül-e hitelesen végrehajtani a költségvetési hiány csökkentését. Ennek a két évnek a költségvetési folyamatai „kulcsfontosságúak lesznek az euróbevezetés, Magyarország kockázati megítélése és a hosszú távú gazdasági növekedés szempontjából” – tette hozzá Árokszállási Zoltán.
