A jövő héten szavaz az Országgyűlés az építészeti törvény módosításáról, amely többek között megszünteti a stratégiainak nevezett építőanyagok kivitelének kötelező bejelentését, amely a külföldi cement- és kerámiagyárak ellen irányult, de az Európai Unió szabályaiba ütközik.
A kormány a törvényjavaslatban nem akart hozzányúlni a plázastophoz, tehát a nagy területű üzletek engedélyeztetési szabályaihoz, de a Közlekedési és Beruházási Bizottság igen. Az ő javaslatukat azonban a kormány és a Törvényalkotási Bizottság (TAB) egyelőre nem támogatta, hogy tovább egyeztethessenek a témáról.
Ezzel egy régi vitatémához nyúltak hozzá. 2012 óta érvényes az, hogy bizonyos nagyobb üzletek létesítéséhez külön engedélyt kell kérni, amiről már akkor olyan kommentár jelent meg, hogy megöli a kiskereskedelmet. Uniós eljárás is indult miatta azoknak a nagy nemzetközi élelmiszer-kereskedelmi láncoknak a panaszára, amelyek ellen nyíltan irányult az új szabály. 2014-ben a 300 négyzetméteres határ 400-ra emelkedett.
https://hvg.hu/gazdasag/20260731_tobb-tucat-uj-boltot-nyitna-a-lidl
Áder János akkori köztársasági elnöknek voltak kifogásai, de ezeket a többség nem fogadta el. 2025-ben jött az újabb szigorítás: azóta nemhogy építeni, de megvenni vagy bérelni sem lehet 400 négyzetméternél nagyobb kereskedelmi ingatlant anélkül, hogy arra rendeltetésmódosítási engedélyt ne kérnének a hatóságtól.
Most az Országgyűlés Közlekedési és Beruházási Bizottsága azt írta le, hogy a szabály „jelenlegi formájában ellentétes az európai uniós szabályokkal és a magyar alkotmányos szabályokkal is”. A testület módosító indítványa azonban nem eltörölte volna a korlátozást, amit a 2026 áprilisa előtti, de a parlamentből azóta kiesett ellenzék éveken át követelt, hanem új eljárást határozott volna meg a boltok engedélyezésére, 800 négyzetméterre növelve a mérethatárt, és megszüntetve azt a furcsa helyzetet, hogy a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal bírálja el az ország bármely részéből érkező kérelmeket.
Az érvelés azt mutatta, hogy a 14 éve létező korlátozás lényegét a mostani többség is fenntartaná, mert mozgásteret akar adni a hatóságnak a boltnyitási vagy -átalakítási tervek módosítására, és egyetért azzal, hogy vizsgálni kell az új boltok hatását a vonzáskörzetre.
A Törvényalkotási Bizottság ülésén azonban a Közlekedési és Beruházási Minisztériumot képviselő Tárkányi Zsolt államtitkár nem támogatta a szakbizottság indítványát, és azt a TAB mint főbizottság ezután el is utasította. Az államtitkár arra hivatkozott, hogy bár változtatásra szükség van, tovább kell egyeztetni a többi tárcával. Ezért ne döntsenek most. Palóc André Fidesz-képviselő kérdésére elismerte: az egyik vitakérdés az, hogy hogyan hat egy új, gyakran külföldi hálózathoz tartozó nagy üzlet a közeli kistelepülések helybeli egyéni vállalkozók által fenntartott boltjaira, és – manapság szokatlan módon – némi egyetértés mutatkozott az ellenzéki politikus és a kormány képviselője között, hogy ezt a szempontot is mérlegelni kell.
Az építészeti törvénynek egy másik pontjához a Törvényalkotási Bizottság saját módosító indítványt fogadott el: aki megszegi a reklámok, reklámeszközök elhelyezésére vonatkozó szabályokat, annak a 650 ezer és 4 millió forint közti bírságot ne szabhassák ki többször a jogsértő állapot előírt határidőn belüli megszüntetésének elmulasztása miatt, ahogy ezt a mostani törvény tartalmazza, hanem legfeljebb kétszer, ami után már a szabálytalan reklámeszköz elbontatása következik.
Minderről a jövő héten szavaz az Országgyűlés.
Nyitóképünk illusztráció. Fotó: HVG / Cabrera Martin
