A mára fogalommá vált „Szőlő utca” még létező, de kiürített épülete pontosan olyan nyomasztó mementója a NER-es gyermekvédelemnek, mint ahogy számtalan, ebben a témában írt cikk után vártuk – így foglalhatók össze az egykori budapesti javítóintézetben tett bejárásunk tapasztalatai. Az ingatlant az év elején, árverés során megvásárló Market Asset Management Zrt. megkeresésünkre lehetővé tette, hogy exkluzív riportot készítsünk a kiürített, és már nem sokáig álló épületegyüttesben. A fejlesztő cég ugyanis már korábban bejelentette, hogy a „rossz emlékű” ingatlant „teljeskörűen elbontja”, és „szerethető, a környék presztízsét növelő” lakásokat épít a helyén.
Már csak azért is szerettük volna végre belülről látni az elhíresült egykori javítóintézetet, mert egy névtelenséget kérő forrásunk azt állította: a kiürítés után felnőtt rabokat idevezényelve festették ki az egész komplexumot. Ezt ő furcsának találta, mondván, ez nem egy sima, eladásra szánt lakás, amin a vevőjelöltek érkezése előtt sokat dob a tisztasági festés. Ráadásul biztos volt, hogy az állami vagyonkezelőn keresztül lebonyolított árverésen, vagyis elhelyezkedése, adottságai, fejlesztési potenciálja alapján fog új kézbe kerülni az ingatlan, nem pedig a gyorsan fehérre festett falak látványa miatt. Informátorunk szerint a szokatlan munkálatokat a Belügyminisztérium rendelte el.
A képre kattintva fotógaléria nyílik!
A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) 2025 decemberében lett az épület gazdája, miután az Orbán-kormány döntése alapján az összes javítóintézetet áthelyezték a gyermekvédelemtől a büntetés-végrehajtás alá. Ezzel nyilvánvalóan az intézetekben történt bántalmazások miatti felháborodásra reagálva próbálták a nagyobb szigor látszatát kelteni – egyúttal így a nyilvánosság elől jobban elszigetelhették a bent történteket. Hetekkel később pedig el is kezdték a létesítmény kiürítését, az ott lévő fiúkat más javítóintézetekbe helyezték át. Közben Gulyás Gergely január végén elismerte, hogy Tökölön már javában készítik elő azt a központi javítót, ahol összevonnák a létesítményeket.
Valóban az akkori Belügyminisztérium utasítására történt meg a munkálatok elvégzése
– erősítette meg kérdésünkre a BVOP a festésről szóló belső információt.
2026. január 21-én kezdték meg a megszüntetett épület kiürítését, a munkában „21 személyi állományú tag és a Budapesti Fegyház és Börtön, valamint a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet összesen 57 fogvatartottja vett részt” – közölték. Nem csak kipakoltak, hiszen február 13-áig tartott a „zárótakarítás, fertőtlenítés és tisztasági festés”. Két nappal később pedig már „értékesítésre alkalmas állapotban” adták át az épületet a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nek. Az átfestést firtató kérdésünkre azt is részletezték, hogy ebben az 57 bevont fogvatartott közül nagyjából 15–20-an vettek részt.
Egyszer már lefestették – pont a nyomokat
Nem ez az első olyan festés a Szőlő utcai épületben, amely kérdéseket vet fel. Korábban a HVG hozta nyilvánosságra azt a nyomozati dokumentumot, amely szerint több, „kisebb méretű kéztől származó” lenyomatot is találtak a volt igazgató, Juhász Péter Pál itteni hálószobájának falán, de mire ezt a nyomozók bizonyítékként rögzítették volna, már valaki átfestette a falakat. Ennek azért lehet jelentősége, mert több egykori javítós fiú állította vallomásában, hogy még kiskorúként szexuális aktust kellett létesítenie Juhász Péter Pállal. Ennek egyik helyszíneként az igazgatói lakrészt jelölték meg, amelynek elrendezése és több részlete – például a szivaccsal hangszigetelt ajtók – a most látottak alapján is pontosan megfelel a tanúvallomásokban olvasottaknak.
Hófehérre festett fal, bizonyítékként felvésett padlószőnyeg
A nyomozati dokumentumból azt is tudtuk, hogy az egykori igazgató hálószobájában darabokban „felvésték” a leragasztott padlószőnyeget, és most valóban ez a látvány fogadott bennünket a diszperzittől fehér helyiségben, aminek az aljzatán csak ragasztómaradványok voltak.
A szexuális erőszakkal is gyanúsított Juhász Péter Pál és társai ügyében még javában zajlik a nyomozás, de az épületben újabb nyomokat már aligha találnak, hiszen miután – bizonyítékokat tönkretéve – egyszer már valakik kifestették az igazgatói lakrészt, azt idén év elején a rabok megint átkenték.
Szerettük volna megkérdezni a volt belügyminisztert, vajon miért utasították a BV-t a teljes épületegyüttes kifestésére, de nem sikerült elérnünk a kötcsei pikniken magát simán nyugdíjasnak tituláló Pintér Sándort, így a Fidesz kommunikációs igazgatóját kértük kérdéseink továbbítására, ám nem kaptunk választ.
https://hvg.hu/elet/20260916_bonyolult-tortenet-magyarazat-pinter-sandor-kotelezo-biztositas-wartburg
A kameramentes rész, ahova verni vitték a fiúkat
A stábunkat egy olyan nevelő kísérte végig az üres létesítményen, aki 18 éven át dolgozott a javítóintézetben. Ő azért mondott fel, mert nem tudott együtt dolgozni „Juhász embereivel”. Az egykori dolgozó megmutatta például azt, hogy hol állt az az ülőgarnitúra, amit – már a nyomozás idején – a volt igazgató egyik közeli hozzátartozója egyszerűen elvitt. Ez azért érdekes, mert a gyanú szerint az igazgató ezen „szexuális tevékenységet folytatott a növendékeivel”, így a nyomozók egy vidéki telephelyig követték a kámforrá vált kanapét.
Láttuk a rendészek részét, itt rögzíthették azokat a sok év múltán kiszivárgott, biztonsági kamerás felvételeket, amiken a későbbi megbízott igazgató, Kovács-Buna Károly verte és asztalon rángatta át az intézetis fiúkat. Be tudtuk azonosítani azt az U alakú folyosószakaszt is, ami szintén szerepelt korábbi cikkeinkben: a tanúk szerint a javítóintézet egyes, bántalmazással gyanúsított munkatársai itt vegzálták, „állították falhoz” őket, mert erre a részre nem láttak rá a kamerák.
Szőlő utcai rendész bottal fenyíti az egyik fiút
Juhász Péter
Jézust és Hókuszpókot nem festették le
Nagyon éles kontrasztban voltak a hófehérre kozmetikázott falak a javítóintézet többi részével, hiszen mindenütt megmaradtak a rácsok, szögesdrótok, a fürdőhelyiségek lepusztultak, a bent hagyott berendezési tárgyak leharcoltak.
A volt nevelő megmutatta, hol volt az ő idejében a „bibliaszoba”, a kisállatsimogató, olyan életképeket is felidézett, hogy a szerencsések, akik kaptak otthonról pluszennivalót, édességet, hot tarthatták ezt. Míg itt dolgozott, addig a gumiszobát – hivatalos nevén a biztonsági elkülönítőt – szerinte nem használták, mert „ahhoz engedély kell”, de azt nem tudta megmondani, hogy az utolsó öt-hat évben került-e oda bárki.
Az épületben járva kiderült, hogy a rabok nem festettek le mindent: volt, ahol megmaradt egy nagy falirajz, amely a Hupikék Törpikék rajzfilm szereplőit, például Hókuszpókot ábrázolta, az egyik emeleten pedig egy nagy Jézus-graffitit találtunk.
Ahol legtöbbször próbáltak szökni
Egy különálló, rengeteg ráccsal felszerelt épületben helyezték el a legkisebbeket, főleg a büntethetőségi korhatár 12 évre leszállítását követően – mutatta meg a volt nevelő ezt a részt is a komplexumon belül. Kérdésünkre két konkrét helyet is mutatott, ahol előszeretettel próbálkoztak szökéssel a bennlakók – bár egyiket már kitaláltuk abból, hogy abban a sarokban a szögesdrót tripla sűrűséggel volt odatekerve. Elmondása szerint még így is volt, aki inkább felülről „rádobta magát”, vagy felkapaszkodott a szögesdrótos falra, hogy kijusson.
A hírhedt hálószobából, a nyomasztó folyosókról kilépve meglepetést keltett az udvar, ahol egykor megállás nélkül „alakiztatták” a fiatalokat, hiszen az hatalmas zöld szigethez hasonlít a környező sokemeletes panelházak között. Ottjártunkkor érett be a gránátalma és a füge: ma is élnek még azok a növények, amelyeket az utolsó Szőlő utcai javítósok gondoztak, nevelgettek.
https://hvg.hu/360/20260716_tokoli-borton-gyerekeknek-kepek-riport-orban-kormany-altal-tervezett-kozponti-javitointezet-ebx
Nyitókép: HVG / Cabrera Martin
