Bomlik a korábbi lengyel jobboldali kormánypárt
A válság a Jog és Igazságosság pártban már érett egy ideje.
Vannak, akik attól tartanak, hogy az – állítólagos – mérsékeltektől megszabadult Jaroslaw Kaczynski akár a legdurvább szélsőjobbal is összefog a hatalomba visszakerülés érdekében, míg mások azt találgatják, egymásra találhat-e a Kaczynskiéktól kiszakadt Morawiecki volt miniszterelnök és a mai kormányfő, Donald Tusk, akinek a mostani szövetségesei gyenge lábon állnak.
A helyzet azt követően állt elő, hogy a 2015 és 2023 között kormányzó, Kaczynski vezette Jog és Igazságosság (PiS) ultimátumot adott a párton belül egyesületeket szervező képviselőknek, hogy lépjenek ki azokból, és a pártegység érdekében tegyenek szinte hűségesküt a vezetőségnek. Ezt Mateusz Morawiecki volt (2018–2023 közötti) miniszterelnök és csoportja megtagadta, ezért fegyelmi eljárás indult a kizárásukra.
A feszültség forrása az volt, hogy Kaczynski a szélsőjobboldal felé nyitna, míg Morawiecki inkább a centrum felé nyitna, ezért hozta létre áprilisban a Fejlődés Plusz platformot. A volt kormányfő ugyan azt ígérte, nem fog részt venni a párt belső játszmáiban, ám lépésével önmagában felerősítette a PiS-en belüli feszültségeket.
A Kaczynski által elrendelt fegyelmi eljárást követően az addigi barátok és szövetségesek igen éles hangon kezdtek kígyót-békát kiabálni egymásra, például volt miniszterek a korábbi főnökükre, miközben Morawieckiék a PiS eddig 186 fős képviselőcsoportjából kilépve 40 fős önálló parlamenti frakciót is alakítottak Fejlődés Plusz néven, annak ellenére, hogy formálisan többségük még a PiS tagja, mert magától nem lépett ki, Kaczynski pedig taktikázni próbált a fegyelmivel.
