A robotok új piaca körül még sok a kérdés, de az átalakulás már elkezdődött
A humanoid robotika nem holnap fogja átalakítani a munkaerőpiacot, az viszont könnyen lehet, hogy a 2030-as évek egyik legfontosabb technológiájává válik.
A ChatGPT 2022 végi megjelenése óta az AI-területe vált az amerikai részvénypiac meghatározó befektetési sztorijává. A legnagyobb amerikai technológiai cégek éves beruházásai összesítve már több százmilliárd dollárt tesznek ki, és ezeknek a költéseknek a jelentős része adatközpontokhoz, AI-chipekhez és hálózati infrastruktúrához kapcsolódik.
Az összeg nagysága miatt a befektetők is egyre inkább azt figyelik, hogy a beruházások mikor és milyen megtérülést eredményezhetnek. Ugyanakkor, mint bármely más technológiai újdonságnál, nehéz előre látni, hogy pontosan mekkora lehet a teljes piac. Leegyszerűsítve:
jelenleg még csak a digitális világban látjuk az AI előnyeit, a következő évtizedekben viszont a robotika által a fizikai világban is érezhetjük a hatásait.
A robotika messze nem új terület, az ipari robotok már az 1960-as években megjelentek. Ezeket a hagyományos ipari robotokat viszont jól strukturált környezetre és szűken meghatározott feladatokra tervezték. A mesterséges intelligencia ebben hozhat változást: az AI-modellek integrálják a beérkező adatokat a valós világból, majd ezek alapján hajtanak végre valamilyen feladatot. Vagyis a mesterséges intelligenciával felszerelt robot már nemcsak egy gyártósoron lévő robotkart jelent, hanem olyan feladatot is végre tud hajtani, amelyre nem programozták be.
Az AI és a robotika terjedésével kapcsolatban ismertek a kétségek: az AI-eszközök irodai, míg a robotok fizikai munkákat vihetnek el, miközben új munkakörök is létrejöhetnek – a pontos arányokat viszont ma még csak becsülni tudjuk. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a fejlett világ – de már a fejlődő országok egy része, köztük Kína is – demográfiai problémákkal küzd. A termékenységi ráta világszerte csökken, a népesség idősödik (Adatbányász prémium hírlevelünkben a magyar helyzetről itt írtunk részletesen – a szerk.).
Az ENSZ adatai szerint 2019-ben a világ népességének 9%-a volt 65 éves vagy idősebb, ez az arány 2050-re 16%-ra emelkedhet. Eközben globálisan a munkaképes korú népesség abszolút száma még növekedhet, elsősorban Afrika és Dél-Ázsia fiatalabb népességének köszönhetően, ezzel szemben Európában, Kelet-Ázsiában és számos OECD-országban a munkaképes korú népesség már most csökken vagy hamarosan csökkenésnek indul. Mindebből úgy tűnik,
a következő évtizedekben épp a munkaerőhiány okozhat problémát, amire a robotika adhat megoldást. Emellett a robotok egyre inkább átvállalhatják a veszélyes, monoton vagy megterhelő munkákat is.
A robotoknak nagyon sok megjelenési formájuk van, mégis a legtöbb ember számára a humanoid típus ugrik be elsőként. Egy robotnak természetesen nem kell emberhez hasonló formát öltenie. Egy robotkar sokkal hatékonyabb lehet például hegesztésben, míg egy mobilrobot jobb lehet raktári szállításban. A humanoid forma előnye abban rejlik, hogy a körülöttünk lévő világ nagy része emberekre tervezett: egy emberalakú robot a már meglévő környezetben anélkül tud dolgozni, hogy az egész infrastruktúrát hozzá kellene alakítani.
Mostanában alig telik el úgy hét, hogy ne jelenne meg valamilyen látványos bemutató videó humanoid robotokról. A demók viszont nem jelentenek jól működő üzleti modellt. A humanoidok tömeges elterjedésének egyik legfontosabb feltétele a gyártási költségek csökkenése lesz. Ma még rendkívül széles sávban mozognak az árak, részben azért, mert a humanoid robot kategória a korlátozott funkcionalitású modellektől a fejlett ipari prototípusokig terjed. Egy egyszerűbb kínai modell ára néhány ezer vagy tízezer dollár lehet, míg egy ipari felhasználásra szánt, fejlettebb modell ára akár a több százezer dollárt is elérheti.
A Morgan Stanleybecslése szerint a Tesla Optimus Gen2 hardveres, szoftver nélküli anyagköltsége 2025-ben 50-60 ezer dollár körül lehetett. A Bank of America becslése szerint egy nagyrészt Kínában gyártott, tipikus humanoid hardverköltsége 2025-ben mintegy 35 ezer dollárt tehetett ki. A 2030-as évek elejére a sorozatgyártás, a dizájn egyszerűsödése és az alkatrészek standardizációja miatt ez a költség nagyjából a felére is csökkenhet.
Egy humanoid akkor válhat igazán vonzóvá a vállalatok számára, ha technológiailag működőképes és a teljes üzemeltetési költsége is versenyképes az emberi munkaerő költségével szemben.
A Goldman Sachs szerint ahhoz, hogy gazdaságilag életképesek legyenek a humanoidok, az üzemidőnek napi 20 órára kellene emelkednie, vagy olyan gyorstöltési megoldásra lenne szükség, amely közel folyamatos működést tesz lehetővé. Így egy napi 20 órán át dolgozó humanoid még 50%-os emberi hatékonyság mellett is 10 munkaórát teljesítene, szemben egy nyolcórás műszakban dolgozó emberrel. A megtérülés számításakor még figyelembe kell venni a beszerzési költséget, az értékcsökkenést, az energiát vagy a javításokat is.
A humanoid piac méretére vonatkozó becslések még rendkívül bizonytalanok. A Barclays elemzése szerint ma a humanoid piac mindössze 2-3 milliárd dolláros lehet, de 2035-re alapesetben 40 milliárd dollárra bővülhet, míg a legoptimistább forgatókönyvük szerint akár a 200 milliárd dolláros nagyságot is elérheti globálisan. A Morgan Stanley 2040-re elképzelhetőnek tartja, hogy 8 millió darab humanoid robot lesz használatban, 2050-re pedig a számuk elérheti a 63 milliót az Egyesült Államokban. A 8 millió darab robot 20 ezer dolláros átlagárral 160 milliárd dolláros piacot jelentene. Kína esetében a Morgan Stanley 2030-ra 1,5 millió, 2050-re 59 millió humanoid robotot prognosztizál.
Ezeket az előrejelzéseket persze érdemes óvatosan kezelni. A következő években az lesz a döntő, hogy mely cégek tudják a látványos prototípusokat megbízható és gazdaságosan gyártható termékekké alakítani. A humanoid robotika nem holnap fogja átalakítani a munkaerőpiacot, de könnyen lehet, hogy a 2030-as évek egyik legfontosabb technológiájává válik.
Nyitókép: ChatGPT
Tetszik, amit olvasol?
A választás lezajlott, de a kérdéseknek nincs vége. A következmények most kezdődnek. A hvg360 Prémium hírlevelek a napi hírfolyamon túl segítenek eligazodni egy olyan időszakban, ami mindannyiunk számára új.
Egyfelől a HVG sokat látott újságíróit követhetitek: adatokból történetek, jogi magyarázatok, közélet női szempontból, kultúr- és médiamegfejtés programajánlattal, külföldi lapok heti hírszemléje; másfelől szakmájukban kiemelkedő szerzők gondolatait olvashatjátok a gazdaság és a menedzsment területeiről, nemzetközi kutatásokról, vagy a mindent behálózó mesterséges intelligenciáról.
A tartalom az OTP Global Markets támogatásával, a hvg360 Prémium hírlevelek szakmai együttműködésével készült.
Az OTP Global Markets további elemzéseit itt olvashatja.
Jelen hírlevél marketing kommunikációnak minősül, a dokumentumban foglaltak nem minősülnek befektetési ajánlásnak, nem szolgálnak befektetési tanácsadásként, továbbá semmilyen további elemzés alapjául nem szolgálhatnak a benne feltüntetett pénzügyi eszközök vonatkozásában. Jelen hírlevélben foglaltak alapján hozott konkrét egyedi döntések, illetve befektetések kockázatát az ügyfél viseli, az OTP Bank Nyrt.-t nem terheli felelősség a befektetési döntések eredményességéért, az ügyfél által kitűzött cél eléréséért, sem az e dokumentum vagy annak bármely része alapján hozott egyedi befektetési döntésért, sem azok következményeiért. Minden befektetés bizonyos kockázatokkal jár, amelyek kihathatnak a befektetési döntés eredményességére és a befektető esetleg nem olyan összeghez jut a befektetéséből, melyet befektetési célként elvárt, vagy amennyit befektetett, így akár az is előfordulhat, hogy a befektetett tőke csökken, teljes összegét elveszíti, vagy akár azon is túl keletkezhet fizetési kötelezettsége.
