Az idei nyár forrósága és aszálya miatt rosszabb lehet az egész éves GDP-növekedés a vártnál – mutatta be a Magyar Nemzeti Bank most kiadott Inflációs jelentése. Ezt a kiadványt háromhavonta teszi közzé az MNB, és a legutóbbi, júniusi megjelenés óta bőven történtek fontos események, amelyek miatt át kellett írni a gazdasági előrejelzéseket.
A legfontosabb számok a következők:
- Az MNB úgy számol, hogy a GDP idén 1,8, jövőre pedig 2,9 százalékkal nőhet – mindkét szám rosszabb, mint a júniusban kiadott 2, valamit 3 százalékos előrejelzés.
- Az inflációt erre az évre 1,8, jövőre 3,1 százalékosra várják. Az idei prognózis nem változott, a jövő évi jelentősen romlott a három hónapja bemondott 2,3 százalékhoz képest.
- Az átlagkereset idén 9,7 helyett csak 9,3 százalékkal nőhet az MNB szerint, jövőre 6 helyett 5,8 százalékkal.
- A munkanélküliségi előrejelzés nem változott: erre az évre 4,5, jövőre 4,2 százalékosra várják.
- Az államháztartási hiány idén a GDP-nek nem 6,5, hanem 6,9 százaléka lehet, jövőre 5,4 helyett 5,9.
Az elmúlt három hónap legfontosabb eseményei között érdemes kiemelni a forint erősödését, az eddig visszatartott EU-pénzek megszerzését és a nyári energiakrízist, valamint aszályt.
https://hvg.hu/360/20260924_inflacios-cel-csokkentes-2-5-elonyok-hatranyok-arak-berek-euro
Az időjárás a magyar mezőgazdaság számára hatalmas károkat okozott, az agrárium hozzáadott értéke akár 15 százalékkal is visszaeshet, ami 0,4 százalékponttal csökkenti az éves GDP-növekedést. De ez bármilyen rossz is az ágazat dolgozóinak, az árakat nem fogja annyira megemelni, mint a 2022-es nagy aszály. A négy évvel ezelőtti ugyanis Európa szinte minden fontos mezőgazdasági országában pusztított, az idei viszont sokkal koncentráltabban a Kárpát-medencét, valamint Franciaországot érintette, azaz bőven lehet még honnan behozni olcsóbb árut a magyar termék helyett.
A Paksi Atomerőmű termelésének kiesése várhatóan kevesebb mint 0,1 százalékponttal csökkenti a GDP-t, és az árakat sem löki felfelé, mert integrált az európai áramellátási rendszer. A nyári szárazság a rajnai áruszállításban is nehézségeket okozott, de egyelőre ez sem látszik az árakban.
A vártnál többet segített a gazdaságon az, hogy a forint tavasszal hatalmasat erősödött, nagyrészt a kormányváltás miatti megelőlegezett bizalom miatt, és a nyáron is stabilan beállt egy, a korábbiaknál magasabb szintre. Az MNB most azt írta, hogy a forinterősödés a vártnál gyorsabban gyűrűzött be az árakba – korábban nem volt arra példa, hogy a javuló árfolyam ennyire hamar a termékek olcsóbbá válásához vagy a drágulás lassulásához vezessen, most viszont ez történik.
Az eurózónában például júliusban az előző hónaphoz képest 0,2 százalékkal estek az élelmiszerárak, augusztusban stagnáltak, eközben nálunk 1,7, majd 0,7 százalékkal estek – még úgy is, hogy az MNB szerint az árcsökkentés nem is teljes mértékben történt meg.
Az iparcikkek ára is jóval kevésbé nő, mint európai szinten. Itt a jegybank hozzátette, az is az okok között lehet, hogy a korábbi forinterősödések időszakaitól eltérően már nagyon sokan vásárolnak online, úgyhogy erősebb a nyomás a kereskedőkön, hogy alkalmazkodjanak gyorsan az árfolyamváltozáshoz.
Az MNB úgy számol, hogy az infláció az év hátralévő részében fokozatosan gyorsulhat, az év végére megközelítheti a 2,5 százalékot. Ez a tendencia 2027 közepéig folytatódhat, akkor akár 3 százalék fölötti is lehet, ami most azért is fontos, mert amint azt kedden bejelentették, a jegybanki célt 3-ról 2,5 százalékosra viszik le.
A 2027-es inflációt azért várja az MNB az eddiginél nagyobbnak, mert az energiaárak magasabbak, mint amire korábban számítani lehetett, illetve novembertől megemelkedik a dohánytermékek jövedéki adója.
Ami a GDP-t illeti, amellett, hogy az aszály ront a helyzeten, az összkép nem változott: a lakossági fogyasztás pörgeti a gazdaságot, a céges beruházások viszont fájóan hiányoznak. Nemrég érkezett egy kimondottan rossz második negyedéves adat, így most már azt várja az MNB, hogy az év egészében 1,8 százalékkal még tovább csökkennek a beruházások – miután többévnyi zuhanás után már azt hihettük, hogy tavalyra eljutottunk a gödör aljára –, és 2027-ben indulhatnak csak fölfelé.
A júniusi előrejelzéshez képest rontott az MNB az állami beruházások idei prognózisán is. Ez persze csak 2026-ról szól: ugyan 16,4 milliárd euró uniós pénz vált elérhetővé nemrég, ezt még nem idén fogják elkölteni. A saját költségvetési forrásból fizetett állami beruházások pedig eközben a korábban vártnál visszafogottabban alakulhatnak. A lakosság beruházásai várhatóan nőnek 2026-tól, ezt segíti, hogy a háztartási hitelállomány markánsan emelkedhet.
A korábban reméltnél visszafogottabb beruházási ráta az egyik oka annak, hogy a középtávú növekedési terveit rontotta az MNB. A másik az, amit nagyon diplomatikusan úgy neveztek el, hogy
a demográfiai korlátok egyre effektívebbé válása,
vagyis kevésbé óvatosan megfogalmazva: most már látszik, amit évek óta mondanak, annyival többen mennek nyugdíjba, mint ahányan munkaképes korúvá válnak, hogy gyakorlatilag lehetetlen érdemben növelni a foglalkoztatottságot.
Az elmúlt években egyébként is sok cég próbálkozott munkaerő-tartalékolással, azaz igyekeztek minél több dolgozót megtartani a válságos időkben is, legfeljebb kevesebb munkaórában foglalkoztatva őket, vagy nem az eredeti munkakörükben. Ezért amikor javul a gazdaság helyzete, a cégeknek még jelentős mozgásterük van a meglévő munkaerő intenzívebb felhasználására. Ami számukra jó hír, de egyben azt is jelenti, hogy ha fel is lendül a magyar gazdaság, a foglalkoztatottság jelentősebb növekedését nem érdemes remélni.
Az MNB megnézte azt is, hogy mit várhatunk, ha az új kormány megvalósítja az ígéreteit. A 2026-os pótköltségvetés szinte egyáltalán nem rontja az egyenleget, 2027-től az idei egyszeri tételek – mint a kampányban osztott fegyverpénz, a közszolgálati dolgozók otthontámogatása, a védett üzemanyagár – kiesése segíthet, valamint jön az EU-pénz, és várhatóan mérséklődnek a kamatkiadások, ezért csökkenő pályára állhat a költségvetési hiány. Azt természetesen az MNB is hozzátette: a kormány csak a következő hetekben mutatja be a részletes költségvetési terveit, ezek még alaposan módosíthatják a jegybanki prognózist.
Az MNB megvizsgált több alternatív forgatókönyvet is. Úgy számolnak, hogy
- ha a geopolitikai feszültségek elhúzódnak, akkor az 0,6 százalékponttal csökkentheti a GDP-t;
- ha emellett az energia- és élelmiszerárak tartósan emelkedő pályára kerülnek, az a magyar inflációt 1 százalékponttal növelheti meg;
- de ha a GDP-növekedés lassulása azt okozza, hogy a magyar export gyengül, akkor sovány vigaszként legalább az infláció lassul 0,2 százalékponttal;
- ha pedig a bérek az eddig vártnál jobban nőnének, az a szolgáltatásinfláción keresztül azt okozná, hogy a vártnál 0,4 százalékponttal nagyobb lehet az infláció, de 0,2 százalékponttal a GDP-növekedés is.
