A roueni máglya helyén összegyűjtötték a 19 éves korában megégetett orleansi szűz "csontjait és bőrmaradványokat", azokat konzerválták, s jelenleg Tours érsekségénél őrzik.
Jeanne d'Arcot titokzatos hangok szólították arra, hogy a százéves háborúban felszabadítsa Franciaországot az angoloktól. Amikor brit fogságba került, mint varázslót és csalót előbb életfogytiglani börtönre ítélték, majd később máglyán kivégezték. A franciák által nemzeti hősként tisztelt Jeanne elítélését az egyház 1456-ban érvénytelenítette, majd 1909-ban boldoggá, 1920-ben pedig szentté avatták.
Az igazságügyi orvosszakértő Charlier a múltban már szerzett tapasztalatokat hasonlóan nehéz és látványos vizsgálatokkal. Vezetése alatt egy orvoscsoportnak tavaly sikerült kideríteni, hogy mi okozta a halálát VII. Károly francia király szeretőjének, Agnes Sorelnek (1422-1450). Bizonyítékot találtak arra, hogy a hölgy higanymérgezésben halt meg, de azt nem derült ki, hogy véletlen volt-e, vagy megmérgezték.
"Alig tudunk valamit Jeanne d'Arc-ról, egyetlen képünk sincs róla, csak egy homályos rajz az eljárás aktáinak egyikén" - mutatott rá az orvos. Ezek a hiányosságok hozzájárulhattak az orléans-i szűz körül kialakult mítoszokhoz. Egy legenda szerint hamvait a Szajnába szórták, szíve azonban csodával határos módon épségben fennmaradt. Ősszel Chalier már többet tud erről mondani.
Megkezdődik Jeanne d'Arc földi maradványainak vizsgálata
Jeanne 'Arc állítólagos földi maradványait hat hónapig tartó vizsgálatoknak vetik alá az orvostudomány minden rendelkezésre álló eszközével - jelentette be Philippe Charlier patológus, akit a Le Parisien című lap idézett hétfői számában.
